Kiváló könyvet mutattak be hétfőn délután az Aradi
Polgármesteri Hivatal teljesen megtelt dísztermében: az Aradi Kölcsey Egyesület
legutóbbi kiadványát, Arad Bánság és Partium határán. A régió várai címmel.
A Fecskés könyvek legújabb kötete akkor is fontos és hézagpótló lenne, ha nem
kötik egy Arad számára nagyon is időszerű témához, az Arad, Európa Kulturális
Fővárosa 2021 célkitűzéshez. A könyv elkészültét, mint Jankó András egyesületi
elnök elmondta, eredetileg idén júniusra tervezték, nem sikerült azonban tető
alá hozni, így most, az Aradi Magyar Napok keretében került sor
szárnyrabocsátására, ami még nagyobb súlyt adott megjelenésének.
A népes közönséget, a megjelent vendégeket, meghívottakat
Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület titkára köszöntötte, megemlítve: sokaknak
csak lakóhelyük, „éjjeli menedékhelyük” ez a város, a helybeliek viszont minden
kövét, hangulatát szeretik. A város szülöttét, Tóth Árpádot is idézve hangot
adott reményének, hogy talán, hatvan-hetven év után, alapos felújítást
követően, a kulturális fővárosban Feszty Triptichonját is megnézhetik majd a
látogatók.
Jankó András egyebek közt arról beszélt, a bemutatandó könyv
témájához is kapcsolódva, hogy kár lenne egy több mint százhektáros területet
(a várat) kihasználatlanul hagyni. „A vár Arad számára eddig nem sok jót
hozott, ideje lenne ezen változtani” – tette hozzá.
Faragó Péter megyei RMDSZ-elnök a Magyar Napok eddigi
rendezvényeinek sikeréről s arról szólt, hogy a konferencia témája aktuális, és
tanulhatunk belőle. Bognár Levente alpolgármester a vár és város
kölcsönhatásairól és annak szükségességéről beszélt: eljött az idő, hogy várat
a civilek használatba vegyék. Írásunk címe („tartsuk meg a következő
Kölcsey-konferenciát a várban”) tőle származik – bár természetesen tudja, hogy
a jövő évig erre nagyon csekély az esély.
A konferencia rangját nagyban emelte, hogy azon a környék
közismert, a várak és városok történelmét jól ismerő szakemberei is részt
vettek.
Az első előadó, dr. habil. Fleisz János a nagyváradi várról,
történelmi szerepéről és város szerepéről szóló kitűnően dokumentált
előadásában – az alapos történelmi áttekintőt követően – a vár hasznosításának
jelenlegi állásáról számolt be. Immár a második szakaszánál tartanak – ennek
átadása már idén karácsonykor megtörténhet. A város vezetősége felismerte, hogy
fontos turisztikai és kulturális központ lehetne, számos (egészben vagy részben
már megvalósult) beruházását már használni lehet, itt tartották, többek között,
idén nyáron a Szent László-napok rendezvényeit.
Ugyancsak nagyszerű előadás volt a temesvári Szekernyés Jánosé, aki, a történelmi vonatkozásokon kívül a vár megmaradt részeinek (Teréz-bástya, a részben megmaradt Jenő-bástya) hasznosításáról is szólt. Ugyanilyen felfogásban ismertette dr. Németh Csaba a gyulai (Magyarország) téglavár történetét és jelenlegi kihaszlását, ami nem korlátozódik a színházi évad megrendezésére. Arad mindenikből meríthet ötleteket, ha végül is sikerül a város tulajdonába ténylegesen is átvenni a hatalmas várat.
Ugyancsak nagyszerű előadás volt a temesvári Szekernyés Jánosé, aki, a történelmi vonatkozásokon kívül a vár megmaradt részeinek (Teréz-bástya, a részben megmaradt Jenő-bástya) hasznosításáról is szólt. Ugyanilyen felfogásban ismertette dr. Németh Csaba a gyulai (Magyarország) téglavár történetét és jelenlegi kihaszlását, ami nem korlátozódik a színházi évad megrendezésére. Arad mindenikből meríthet ötleteket, ha végül is sikerül a város tulajdonába ténylegesen is átvenni a hatalmas várat.
Andó András, az Arad Európa Kulturális Fővárosa 2021
Egyesület ügyvezetője arról szólt, hogy a vár Arad pályázatának egyik
alappillérét képezi (az öt közül). Elmondta, hogy már 1931-ben voltak
elgondolások a vár civil hasznosítására, 1990 után pedig több elképzelés is
napvilágot látott – egyebek közt strandot, szórakoztató központot, egyetemi
campust, csónakázó központot, vendéglátóipari helyeket, kiállítási csarnokokat,
múzeumokat – képzeltek oda, legújabban európai műalkotások sétányáról, fiatal
külföldi művészek verandájáról, európai mesterek állandó vásáráról, de egyfajta
(a várban elpusztultak emlékére állítandó) Terror Házáról stb. is beszélnek.
Andó szerint azt célozták meg, hogy az európai kulturális fővárosság kapcsán az
aradi lakosok a városukkal törődő aradi polgárokká váljanak.
A fentebbi kérdésekről a könyv nemcsak részletesen számol
be, de több más témával is foglalkozik – az aradi vár történetének és
felhasználhatóságának különböző aspektusaival, például, több mint 110 oldalon
keresztül.
A több mint kétórás rendezvény végén a jelenlévők, ingyen,
aláírás ellenében megkapták a bemutatott könyv egy példányát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése