A több hazai és magyarországi településről
érkezett diákok és tanáraik Jakabffy László telepvezető mérnök vezetésével
tekintették meg a vár több felújított, illetve felújítás alatt lévő termét, és
a vártemplomot is megnézték.
Amint Fleisz Judit történelemtanártól
megtudtuk, Komáromból, Budapestről, Derecskéről, Debrecenből és Nagyváradról
vettek részt háromfős csapatok, összesen tizenöt csapat iratkozott fel a
nyolcfordulós versenyre. Az idei, pénteken és szombaton, a Festum Varadinum
részeként zajló, Hol sírjaink domborulnak című vetélkedő témája a tavaszi
hadjárat csatáinak leverése volt, s a meghívott történészek, dr. Fónagy Zoltán,
valamint dr. Fleisz János előadásai is ezekhez kapcsolódtak.
A vár megtekintését követően a résztvevők
a multifunkcionális teremben gyűltek össze, ahol dr. Fónagy Zoltán, a magyarországi
Történettudományi Intézet munkatársa tartott előadást Büntetés, bosszú,
elrettentés – a szabadságharc megtorlása címmel. A 48-as és 49-es forradalom és
szabadságharc a Habsburg Birodalom történetének legsúlyosabb megrázkódtatása
volt, a birodalom még soha nem állt oly közel a széteséshez, mint ennek a
másfél évnek a során, hangzott el.
Megtorlások
Az érdekes részleteket felvonultató
mintegy negyven perces előadás során a történész kitért a pozsonyi
országgyűlésen történtekre, a nemesi reformellenzék valós törekvéseire, a
Batthyány- kormány lemondásának körülményeire, s arra is, hogy a honvéd
hadsereg tisztjei számára milyen feloldhatatlan konfliktust okozott az, hogy
egyaránt hűséget esküdtek a királynak és a magyar kormánynak is. Amint a későbbiek
során elhangzott, a megtorlásoknak főleg ők lettek az áldozatai.
A forradalom leverését követően a
birodalom nem államok közötti szabályos harcként tekintett a történtekre, hanem
politikai bűnösökként kezelte a foglyokat, a népfelkelők ellen pedig statáriumot
rendelt el. Szó esett a Julius Haynau által vezetett megtorlásokról, melyek a
fegyverletételt követően „váltak igazán nagyüzemiekké”. Aradon 250, Pesten 170
halálos ítélet született, az összesen 600 halálos ítéletből 110-et hajtottak
végre. 1200 személyt ítéltek börtönbüntetésre és 40-50 ezer személyt ítéltek
kényszerbesorozásra, azaz közlegényként lettek kiküldve különböző császári,
királyi ezredekbe.
Nagyvárad szerepe
Fleisz János történész előadása a
szabadságharc nagyváradi aspektusaitól szólt. Elhangzott: szó volt arról is,
hogy Nagyvárad kormányközponttá és ideiglenes fővárossá váljon, de végül
Kossuth Debrecen mellett döntött. Viszont Nagyváradra szállították a pesti
Országos Fegyvergyárat, mely a várban kapott helyet. Több mint 1100 személy tevékenykedett
itt, az egész hadsereg ellátása Nagyváradtól függött, hangzott el.
Az előadás második része során a
szabadságharc nagyváradi hőseinek tetteit, elítélésük, illetve felmentésük
részleteit ismertette dr. Fleisz János.
A tulajdonképpeni vetélkedő szombat
délelőtt zajlott, az Ady Endre líceumban. A diákoknak különféle feladatsorokat
kellett megoldaniuk – volt többek között keresztrejtvény, képfelismerési
feladat, illetve villámkérdések az elhangzott előadások alapján. Az első helyet
a komáromi Selye János iskola, a másodikat a margittai Horváth János iskola, a
harmadikat pedig a budapesti Szent László gimnázium csapata érte el. A
nagyváradi Szent László középiskola, az Ady Endre középiskola, valamint a
debreceni Tóth Árpád iskola csapata dicséretben részesült. Mint megtudtuk, az
első három helyezett a Rákóczi Szövetség jóvoltából tanulmányi kiránduláson
vesz majd részt és szintén a szövetségnek, valamint az Ady Endre középiskolának
köszönhetően könyvajándékokat is kaptak.
Neumann Andrea
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése