Kedd
délután a Kanonok soron szokásos havi találkozójukat tartották a partiumi és
erdélyi nemeseket tömörítő Nobilitas Egyesület tagjai. Ezúttal Fleisz Judit
tanárnő tartott előadást.
Az
egybegyűlteket Szabó István ügyvezető elnök köszöntötte, aki később az
egyesület férfitagjainak nevében egy-egy szál szegfűt is átadott a hölgyeknek.
Ezután Mons. Fodor József vikárius, egyesületi elnök számolt be röviden
szentföldi útjáról (egy zarándokcsoporttal utazott Izraelbe), illetve beszélt a
keresztútról, kiemelve azt, hogy ennek lényege Krisztus szenvedéseiről való
elmélkedés. Ezt követően Széll Katalin titkár olvasta fel Varga Gyuláné Egy
könyvről szóló versét, mely első templomi szavalata volt neki.
Fleisz Judit tanárnő a keresztes hadjáratokról tartott előadást, melyeket összességében a középkor egyik legnagyobb hadi vállalkozásának nevezett, és arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a Szentföld, hanem Dél-Franciaország, a Baltikum térsége és az Ibériai-félsziget felé is irányultak. Az okaik közt említette a gazdasági élet fellendülését Nyugat-Európában, a túlnépesedést, a birtokviszonyokat, azt, hogy az egyház bizonyos napokon tiltotta a fegyverviselést, a hűbéri viszonyok megszilárdulását, a városi szegénységet, a parasztság helyzetét, az 1054-ben bekövetkezett egyházszakadást, a muzulmán terjeszkedést, valamint Bizánc és a keleti egyház helyzetét 1071 után.
Többek közt kifejtette: a reformer VII. Gergely pápa a nyugati egyház tekintélyét próbálta megerősíteni a muzulmán kézre került Szentföldön, és ekkor merült fel először a Szent Sír felszabadításának gondolata. Halála után, a 11. század végén, 1095 novemberében Clermontban zajlott egy nagyszabású zsinat tíz napon keresztül, 14 érsek, 225 püspök, 400 apát, és több ezer lovag részvételével, melynek végén II. Orbán pápa felszólította a tömegeket, hogy vegyék fel a kereszt jelét, és induljanak el felszabadítani a Szentföldet a hitetlenek uralma alól. Mindenkinek ígért valamit: a hívőknek lelki üdvösséget és bűnbocsánatot, a lovagoknak dicsőséget, a szenvedőknek boldogságot. Úgy tervezték, hogy 1096-ban Nagyboldogasszony gyülekeznek majd, de nem minden úgy történt, ahogy elképzelték.
Az 1096-1099 közötti első keresztes hadjáratot a szegényekének is nevezik, mivel a Remete Péter és Nincstelen Walter vezette, parasztokból és koldusokból álló sereg végigdúlta az útjába eső országokat. Eredményesebb volt a lovagok 1099-es útja: sikerült bevenniük Antióchiát, és Jeruzsálemet is elfoglalták, bár nem éppen keresztény mivoltukról tettek tanúbizonyságot. Keresztény királyságokat alapítottak a Közel-Keleten- Bouillon Gottfried lovag volt az első jeruzsálemi király-, és akcióinak hozadéka volt a lovagrendek (templomosok, johanniták, teutonok) megalapítása.
Fleisz Judit tanárnő a keresztes hadjáratokról tartott előadást, melyeket összességében a középkor egyik legnagyobb hadi vállalkozásának nevezett, és arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a Szentföld, hanem Dél-Franciaország, a Baltikum térsége és az Ibériai-félsziget felé is irányultak. Az okaik közt említette a gazdasági élet fellendülését Nyugat-Európában, a túlnépesedést, a birtokviszonyokat, azt, hogy az egyház bizonyos napokon tiltotta a fegyverviselést, a hűbéri viszonyok megszilárdulását, a városi szegénységet, a parasztság helyzetét, az 1054-ben bekövetkezett egyházszakadást, a muzulmán terjeszkedést, valamint Bizánc és a keleti egyház helyzetét 1071 után.
Többek közt kifejtette: a reformer VII. Gergely pápa a nyugati egyház tekintélyét próbálta megerősíteni a muzulmán kézre került Szentföldön, és ekkor merült fel először a Szent Sír felszabadításának gondolata. Halála után, a 11. század végén, 1095 novemberében Clermontban zajlott egy nagyszabású zsinat tíz napon keresztül, 14 érsek, 225 püspök, 400 apát, és több ezer lovag részvételével, melynek végén II. Orbán pápa felszólította a tömegeket, hogy vegyék fel a kereszt jelét, és induljanak el felszabadítani a Szentföldet a hitetlenek uralma alól. Mindenkinek ígért valamit: a hívőknek lelki üdvösséget és bűnbocsánatot, a lovagoknak dicsőséget, a szenvedőknek boldogságot. Úgy tervezték, hogy 1096-ban Nagyboldogasszony gyülekeznek majd, de nem minden úgy történt, ahogy elképzelték.
Az 1096-1099 közötti első keresztes hadjáratot a szegényekének is nevezik, mivel a Remete Péter és Nincstelen Walter vezette, parasztokból és koldusokból álló sereg végigdúlta az útjába eső országokat. Eredményesebb volt a lovagok 1099-es útja: sikerült bevenniük Antióchiát, és Jeruzsálemet is elfoglalták, bár nem éppen keresztény mivoltukról tettek tanúbizonyságot. Keresztény királyságokat alapítottak a Közel-Keleten- Bouillon Gottfried lovag volt az első jeruzsálemi király-, és akcióinak hozadéka volt a lovagrendek (templomosok, johanniták, teutonok) megalapítása.
Gyerekek hadjárata
A II.
keresztes hadjárat (1147-1148) VII. Lajos francia és III. Konrád német király
nevéhez fűződik, és nem volt eredményes, el se jutottak a Szentföldre. A
harmadikat (1189-1191) VIII. György pápa rendelte el, és részt vett benne
Barbarossa Frigyes, Oroszlánszívű Richárd és II. Fülöp Ágost. A negyedik
(1202-1204) III. Ince pápa kezdeményezésére indult, az Enrico Dandolo velencei
dózse vezette sereg megostromolta a III. Alexiosz által trónbitorolt
Konstantinápolyt, és létrejött a Keleti Latin Császárság. Az ötödiket
(1217-1221) III. Honoriusz pápa indítványozta, és II. András magyar király,
illetve VI. Lipót osztrák főherceg játszottak be főszerepet. A hatodik
(1227-1229) II. Frigyes német-római császár nevéhez fűződik, míg a hetedik
(1248-1254) és a nyolcadik (1269-1272) IX. Lajos francia királyéhoz. Említést
érdemel még, hogy 1212-ben Istenhez megyünk jelszóval ártatlan gyermekeket is
keresztes hadjáratba küldtek, de hajójuk elsüllyedt a Mediterrán-tengerben.
A keresztes hadjáratok hatásaiként a törököknek sikerült keresztény államokat megszállniuk, új növények jelentek meg Európában (citrom, rizs, görögdinnye), valamint ide sorolható még a szélkerék megismerése, a fémmegmunkálás, az új szövetek (damaszt, karton), az, hogy megélénkült a kereskedelem, ókori klasszikusokat arab közvetítéssel ismertek meg, a matematikai algebra megismerése, és az életmódbeli változások: tisztálkodási kultúra, előkelő viselkedés átvétele.
A keresztes hadjáratok hatásaiként a törököknek sikerült keresztény államokat megszállniuk, új növények jelentek meg Európában (citrom, rizs, görögdinnye), valamint ide sorolható még a szélkerék megismerése, a fémmegmunkálás, az új szövetek (damaszt, karton), az, hogy megélénkült a kereskedelem, ókori klasszikusokat arab közvetítéssel ismertek meg, a matematikai algebra megismerése, és az életmódbeli változások: tisztálkodási kultúra, előkelő viselkedés átvétele.
Ciucur Losonczi Antonius
Címkék: nagyvárad, Nobilitas
Egyesület
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése