Kisebbségi
kompetenciák. Az etnokulturális közösségek működési sajátosságainak kutatása
1989 után címmel rendeztek tanácskozást december 5-én Budapesten az MTA
Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének szervezésében. A
rendezvényen Nagyváradot dr. Fleisz János történész a Sapientia Varadiensis
Alapítvány elnöke képviselte.
A kompetencia alatt a kisebbségi közösségek
sajátos szerveződését, működését, készségeit és ezek változását értették. Az
MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatójának, Papp Z. Attilának a megnyitója
után Bárdi Nándor a budapesti Intézet munkatársa összefoglaló előadásában az
utóbbi két évtized legfontosabb társadalomtörténeti folyamatairól beszélt.
Külön kitért a kisebbségtörténeti töréspontokra, amelyek után folyamatos
revitalizáció következett. Megállapította új kisebbségi szótár is kialakulóban
van, de sok az eltérő vélemény. Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc
Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatója arról
tartott előadást, hogy az első világháború után meginduló nyelvi folyamatok
következménye a magyar nyelv visszaszorulása, a felerősödő államnyelvi hatás,
valamint a regionális nyelvi központok fokozatos kialakulása.
Erre adott nyelvtudományi választ a határtalanítás programja, melynek célja, hogy a magyar nyelvbe a külhoni magyarok által használt nyelvet is beleértsük, vagyis egyetemes magyar nyelvről beszéljünk és ne csak a magyarországi magyar nyelvről. Papp Z. Attila kutató előadásában azt mutatta be, hogyan jelenik meg a „határon túliság" konstrukciója az 1989 utáni szociológiai kutatásokban és hogyan értelmezhetők ezeknek a vizsgálatoknak az eredményei a kisebbségi közösségek szempontjából.
Kiss Tamás a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa a romániai társadalmi rétegződés rendszerében próbálta elhelyezni az erdélyi magyar közösséget. Véleménye szerint a kisebbségi közösség önmagában elemezhető és kimutatható a többség és kisebbség tekintetében a mindent átható társadalmi asszimetria. A nagy városokban, mint Kolozsvár vagy Nagyvárad, a magyarok lényegesen le vannak maradva a románoktól a jövedelmek és az anyagi javak birtoklása tekintetében. A viták során azt is felvetették, hogy a társadalmi pozíciók asszimetriája jövőben is mélyülni fog és a perspektívák sem azonosak, hiszen az EU-ba való belépés után is természetes maradt, hogy Marosvásárhely lakosságának kb. 50 százalékát kitevő magyaroknak kötelező tudni románul, de az 50 százalék román lakos esetében fel sem vetődik, hogy tudnia kellene magyarul.
A konferencia első részében a miskolci Ilyés Zoltán előadásban a mai magyarországi nemzetiesítést ismertette a néprajzban, Tátrai Patrik kutató pedig a magyar etnikai földrajz új eredményeit mutatta be. Az utóbbi két évtized magyar kutatási eredményeit összegző sikeres kisebbs;gi konferencia előadásai elérhetők a http://www.mtaki.hu/ címen.
Erre adott nyelvtudományi választ a határtalanítás programja, melynek célja, hogy a magyar nyelvbe a külhoni magyarok által használt nyelvet is beleértsük, vagyis egyetemes magyar nyelvről beszéljünk és ne csak a magyarországi magyar nyelvről. Papp Z. Attila kutató előadásában azt mutatta be, hogyan jelenik meg a „határon túliság" konstrukciója az 1989 utáni szociológiai kutatásokban és hogyan értelmezhetők ezeknek a vizsgálatoknak az eredményei a kisebbségi közösségek szempontjából.
Kiss Tamás a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa a romániai társadalmi rétegződés rendszerében próbálta elhelyezni az erdélyi magyar közösséget. Véleménye szerint a kisebbségi közösség önmagában elemezhető és kimutatható a többség és kisebbség tekintetében a mindent átható társadalmi asszimetria. A nagy városokban, mint Kolozsvár vagy Nagyvárad, a magyarok lényegesen le vannak maradva a románoktól a jövedelmek és az anyagi javak birtoklása tekintetében. A viták során azt is felvetették, hogy a társadalmi pozíciók asszimetriája jövőben is mélyülni fog és a perspektívák sem azonosak, hiszen az EU-ba való belépés után is természetes maradt, hogy Marosvásárhely lakosságának kb. 50 százalékát kitevő magyaroknak kötelező tudni románul, de az 50 százalék román lakos esetében fel sem vetődik, hogy tudnia kellene magyarul.
A konferencia első részében a miskolci Ilyés Zoltán előadásban a mai magyarországi nemzetiesítést ismertette a néprajzban, Tátrai Patrik kutató pedig a magyar etnikai földrajz új eredményeit mutatta be. Az utóbbi két évtized magyar kutatási eredményeit összegző sikeres kisebbs;gi konferencia előadásai elérhetők a http://www.mtaki.hu/ címen.