2014. október 22., szerda

SZACSVAY IMRÉRE EMLÉKEZTEK

A Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) által szervezett Művelődés hete- Tanulás ünnepe keretében szerdán az Ady Endre Líceum könyvtártermében Szacsvay Imre (1818-1849) megemlékezésre került sor a vértanú halálának 165.évfordulója alkalmából.
Fleisz Judit történelemtanár tartott vetített-képes előadást Nagyvárad mártír jegyzőjének életéről, tevékenységéről és kivégzéséről. Értekezését Szacsvay sokat emlegetett aláírásának bemutatásával kezdte, a tollvonással, amely később lényegében megpecsételte sorsát. Ezután életútja, szerepe az 1848. márciusi nagyváradi eseményekben és Nagyvárad első országgyűlési képviselőjének való megválasztása került előtérbe. 1849-ben a debreceni országgyűlés jegyzővé választotta, innen indult el azon az úton, amely által a hazaszeretete és a közért való tevékenysége a vesztét okozták. 1849 áprilisában szorgalmazta a Függetlenségi Nyilatkozat aláírását, annak fogalmazásában és szerkesztésében is aktív szerepet vállalt, ő olvasta fel a szövegét és írta alá, mint jegyző. A diákok érdeklődéssel figyelték a Függetlenségi Nyilatkozat díszkiadását, megszemlélve eredetiben Kossuth Lajos és Szacsvay Imre kézírását. Szacsvay sorsának alakulásában becsületessége és hazaszeretete mellett, amely nem engedte, hogy elmeneküljön a felelősségre vonás elől, illetve mások becstelensége (több árulója is akadt!) játszott döntő szerepet. 165 évvel ezelőtt 1849. október 24-én, Pesten, a mai Batthyány örökmécses környékén végezték ki. Emlékének ápolása nehezen indult, de 1870-ben közös sírba kapott helyett a Fiumei úti Nemzeti Sírkert 31-es parcellájában, 1907-ben avatták fel impozáns nagyváradi szobrát, 1999-től pedig rendszeresen megemlékeznek róla különböző formában Nagyváradon és Budapesten. Az utóbbi tíz évben négy könyv is megjelent róla, egy nagyváradi általános iskola felvette a nevét és egy szobrát is felavatták.  Az előadás végkövetkezetése: „Hazaszeretete, áldozatvállalása örök példakép lehet az utókor és főleg az ifjúság előtt”. 
Az előadás végén a jelenlévő tanulók kérdéseket kaptak az elhangzottak ból és a legjobb választ adók jutalmul megkapták Dr. Fleisz János: Egy tollvonás volt a bűne. Szacsvay Imre az Országgyűlés vértanú jegyzője című kötetét. Az előadást követően a budapesti Rákóczi Szövetség nagyváradi Ady Endre Líceumi tagozata Fleisz Judit tanárnő vezetésével az Ezredévi emléktéren elhelyezett Szacsvay- szoborhoz vonult, ahol megkoszorúzták a vértanú 1942-ben újból felállított monumentális szobrát. A megemlékezés megszervezésében közreműködött Apáti Tímea történelemtanár.

További képek >>>

2014. október 20., hétfő

NAGYVÁRAD TUDÓS PÜSPÖKEI - NEVES SZEMÉLYISÉGEI. Egyházmegyei érdemérem a BINCISZ elnökének


2014. október 18-án a Püspöki Palotában Kultúra és műpártoló főpapok Magyarországon a 19. században címmel tartottak egyháztörténeti konferenciát, a dr. Fleisz János a Sapientia Varadiensis Alapítvány és a BINCISZ elnöke által 1999-ben kezdeményezett Nagyvárad tudós püspökei, jeles személyiségei rendezvény hagyományaira építve.  

A rendezvény elején Dr. Fleisz János egyetemi tanár Visszatekintésében felidézte, hogy 1999-óta a Sapientia Varadiensis Alapítvány a nagyváradi Római Katolikus Püspökséggel közösen 15 alkalommal szervezte meg a Nagyvárad tudós püspökei, jeles személyiségei emlékülést és tudományos konferenciát.  
Az eltelt tizenöt év alatt 35 rangos meghívott és helyi előadók által, 20 püspök életét és pályáját mutatták be, két tanulmánykötetet is kiadtak. (A rendezvény utóbbi 10 évéről a BINCISZ honlapon is találhatók beszámolók: http://bincisz.gportal.hu/ ) Ezután megállapította, hogy eljött a „Lustrum” ideje, mivel a Lustrum az ókori Rómában olyan ünnep volt, amikor a censor, az elmúlt időszakot lezárta, a következőt pedig megnyitotta. A Lustrum tehát egyszerre visszatekintő szemle és egyben a jövő nyitánya. Ezután megköszönve mindenkinek a segítségét az elmúlt 15 évben, amikor a rendezvény főszervezője volt, bejelentette, hogy a jövő évtől visszavonul a szervezéstől, de kifejezte reményét, hogy a konferencia sorozat sikeres lesz a következő tizenöt évben is, és megmarad egyházi, művelődési és tudományos életünk egyik kiemelkedő eseményének.

A visszatekintés után Exc. Böcskei László püspök dr. Fleisz Jánosnak a rendezvény elindításában  és szervezésében kifejtett kitartó munkáját A hit szolgálatában elnevezésű egyházmegyei  érdeméremmel köszönte meg .


Az érem előoldalán Szent László király és a nagyváradi székesegyház építése, a háttérben pedig a régi nagyváradi egyházmegye határai láthatók, a felirata: „Exiit qui seminat, fidemque conservat” (Kiment a magvető és megőrzi a hitet). Az érem hátoldalán a váradi egyházmegyei címer található.

2014. október 17., péntek

Megemlékezés Lipovniczky István nagyváradi püspök születésének 200. évfordulója alkalmából.

2014. október 18-án kiállítással és kiadványbemutatóval egybekötött konferenciát szervez Lipovniczky István, egykori nagyváradi püspök, születésének 200. évfordulója alkalmából, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség. 

Neves magyarországi egyháztörténészek előadásai mellett a résztvevők megtekinthetik az egyázmegye gyűjteményének legszebb korabeli ötvöstárgyait, valamint első alkalommal az európai textílművészet kiemelkedő alkotásának számító, teljes Lipovniczky-féle püspöki ornátust, illetve olyan neves festők portréit, mint a Munkácsy Mihály első mestereként híressé vált Szamossy Elek, vagy az európai uralkodóházak világhírűvé vált századfordulós festője, László Fülöp Elek (Sir Filiph Laub).


2014. szeptember 2., kedd

Történész tudományos konferencia Egerben 2014

2014. augusztus 28-30 között került sor Egerben „ A vidéki élet és a vidéki társadalom Magyarországon” című történelmi tudományos tanácskozásra, amelyen Nagyváradról  dr. Fleisz János történész, egyetemi tanár is jelen volt.

C:\Users\Fleisz\Desktop\2014 aug 21-30\New folder aug 21-30\027.jpg


Az egri Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Intézete és Történelemtudományi Doktori Iskolája által a Hajnal István Kör - Társadalomtörténeti Egyesülettel közösen rendezett rangos esemény plenáris üléssel kezdődött. Ezen az egri Eszterházy Károly Főiskola rektora, dr. Liptai Kálmán, a Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület elnöke, dr. Valuch Tibor,
az Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Intézete igazgatója dr. Pap József és a
Történelemtudományi Doktori Iskolája vezetője dr. Romsics Ignác akadémikus köszöntője után plenáris előadások hangzottak el: dr. Horváth Gergely Krisztián  „Vidék egy agrártársadalomban? A rurális társadalomtörténet lehetőségeiről” , dr. Kovách Imre „Vidékfogalmak a szociológiában” és dr. Kövér György „Van-e, volt-e vidéki történetírás?” c. előadása hangzottak el.  A három nap alatt összesen nyolc tematikus szekcióban hangzottak el előadások.
Dr. Fleisz János nagyváradi történész  „A vidéki élet emlékezete, a vidéki társadalom képei az írott, nyomtatott és audiovizuális történeti forrásokban”szekcióban tartotta meg előadását „Az erdélyi kisvárosok és községek sajtója 1900-és 1940 között” címmel. Kiemelte, hogy előadásának célja várostörténeti kontextusba ágyazva vizsgálni a késő dualizmuskori és a két világháború közötti időszak szélesebb értelemben vett Erdély, tehát a történeti Erdély, Partium és Bánság közép- és kisvárosainak, illetve esetenként községeinek magyar sajtóját, sajtóéletét és ennek hozzájárulását a helyi társadalom fejlődéséhez.
A 19. század második felében kialakult a magyar sajtó, amely magába foglalta a fővárosban Budapesten és vidéken megjelenő sajtótermékeket. Utóbbi keretében általában a fejlett sajtóélettel rendelkező nagyobb városok, mint Erdély, Partium és Bánság esetében Nagyvárad, Arad, Kolozsvár, Temesvár, illetve Szatmárnémeti, Marosvásárhely és részben Brassó lapjaira szoktak hivatkozni. Nagyszeben, bár lakosságszám szempontjából ide tartozna, de az ottani magyar sajtó fejletlensége miatt kis alkalmi sajtóközpontnak számít. Az előadás, a kisebb városokban, esetleg községekben megjelenő helyi sajtótermékek problematikáját vizsgálta.
A kis és közepes sajtócentrumok legjellemzőbb sajtókiadványa a hetilap volt.  A legrégibb ilyen típusú hetilap a „Máramarosi Lapok”volt, amely Máramarosszigeten még 1865-ben jelent meg. A politikai hetilapok közül fontosabbak jelentek meg: Máramarosszigeten, Gyulafehérváron, Besztercén, Csíkszeredán, Kézdivásárhelyen, majd később Tordán, Déván, Nagykárolyban, Lugoson, Székelyudvarhelyen, Zilahon, Désen, Vajdahunyadon stb. A nem politikai hetilapok közül jelentősebbek voltak 1900-ban a „Nagybánya és Vidéke”, „Szolnok-Doboka”(Dés), „Szilágy” (Zilah), a „Beszterce”, a „Gyulafehérvári Hírlap”, a „Csiki Lapok”, míg a nem politikaiak közül az „Aranyos-Vidék” (Torda), „Déva és Vidéke”, „Nagy Károly és Vidéke”, „Visó és Vidéke”. Az 1910-ben megjelenő, politikaiak lapok közül megemlítette a „Lugosi Ellenőr”-t a „Székelyudvarhely”-t, a „Vajdahunyadi Hírlap”-ot. A nem politikai hetilapok közül néhánnyal kisebb helységekben is találkozunk: „Belényesi Újság”, ”Erdővidék” (Barót), „Fogaras és Vidéke”, „Hátszeg és Vidéke”, „Marosillye és Vidéke”, „Mezőség” (Mócs), „Tenke és Vidéke”, „Zaránd”(Brád) és így tovább.
Az impériumváltozás után Erdély, Partium és Bánát Nagy Románia részeként új gazdasági körforgásba került, amelynek hatására teljesen átalakult.
Az 1919-1923-as éveket elemezve levonta azt a következtetést, hogy napilap - a nagyvárosokon kívül- csak egyetlen helységben, a biharmegyei Nagyszalontán létezett, ahol a „Szalontai Lapok” mint politikai napilap 1923-ban már a 25. évfolyamába lépett.
Az ebbe a kategóriába sorolt településeknél a 1919 és 1940 között is a legjellemzőbb sajtókiadvány a politikai és társadalmi hetilap volt, amelynek széles skálája jelent meg abban az időszakban is. A legrégebbiek és legnagyobb hatásúak közülük az alábbiak voltak: „Aranyosvidék” (Torda), „Csíki Lapok” (Csíkszereda), „Dési Hírlap” (Dés), „Déva és Vidéke” (Déva), „Hunyadvármegye” (Déva), „Kis Küküllő” (Dicsőszentmárton), „Krassó-Szörényi Lapok” (Lugos), „Máramaros” (Máramarossziget), „Nagybánya és Vidéke” , ”Szatmármegyei Közlöny”, (Nagykároly), ”Székely Hírek”( Székelyudvarhely), „Székely Nép” Sepsiszentgyörgy), „Szilágysomlyó”.
Az előadó összegzésként megállapította: Egészében véve nem túlzottan erős a közepes- és kisvárosokban megjelenő sajtó, de mivel helyi szinten fontos szerepet játszott, nem lehet lebecsülni. A nagyvárosokhoz képest mind mennyiségileg, mind minőségileg nagy a lemaradása és a megszűnések is nagyobb arányúak, mégis ezeket a lapokat sem hagyhatjuk ki, akkor, amikor az erdélyi, partiumi és bánsági magyar újságírás eredményeiről beszélünk. Az 1900-1940 közötti Erdély, Partium és a Bánát kis és közepes centrumaiban nyomtatott sajtó produktumait elemezve megállapíthatjuk, hogy a nehéz körülmények ellenére is elég gazdag sajtóstruktúra alakult ki, amely nem annyira a jó nevű újságírókkal és a modern újságírás eszközeivel állt az olvasók rendelkezésére, hanem inkább azzal a hittel, hogy az itt élő magyarság történelmében hivatásszerű küldetése van.
Az elhangzott előadásokat a szervezők vaskos kötetbe gyűjtve fogják jövőre tudományosan jegyzett kiadónál megjelentetni.

Képek

2014. július 9., szerda

Egy a nemzet-egy a haza - „A nemzeti kultúra határai” című konferencia Budapesten

  2014.07.08. 06:53
C:\Users\Fleisz\Desktop\2014 jun jul 4\066.JPG

A Magyar Művelődési Társaság Budapesten tartotta meg június végén,  „A nemzeti kultúra határai” című konferenciáját, amelyen nagyváradi civil szervezetek képviselői is részt vettek.


A két napos konferencia fő célja: kölcsönös tájékozódás révén segítse a kulturális kormányzatot és a hazai szervezeteket a magyar művelődési élet jobb megismerésében, kapcsolataik erősítésében, az együttműködési pontok megtalálásában. Az eseményekben gazdag rendezvényre a főleg a Partiumból érkeztek résztvevők. Nagyváradról jelen voltak Dr.Fleisz János a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) elnöke, Dukrét Géza a  Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság(PBMET) elnöke, Fleisz Judit a Sapientia Varadiensis Alapítvány alelnöke és Gavrucza Tibor a Tibor Ernő Galéria képviselője. 
Az első program a teljesen felújított Pesti Vigadó megtekintése volt, ahol  az 1992-ben megalakult Magyar Művészeti Akadémiát bemutató előadás mellett, megtekintették a Makovetz Imre kiállítást és a gyönyörű dunai panorámát. 
Ezután Jankovics Marcell a Magyar Művelődési Társaság elnöketartott előadást A kultúra helyzetéről, a művelődéspolitika legfontosabb törekvéseiről. Az ismert rajzfilmrendező, kultúrpolitikus előadásában a kevés előrelépés mellett illusztrálta a kultúra jelenlegi mélyülő válságát, amely elsősorban az általános erkölcsi és gazdasági válság következménye. Elmondta, a problémák felvetése a civilek dolga, de a megoldást nem a politikától, hanem a szakmától kellene várni. 
Este a résztvevők egy különleges rendezvényen vettek részt: Budapest XIX. kerületében, Kispesten, miután sétakocsival megismerkedtek a mintegy száz évvel ezelőtt épült sajátos karakterű városrésszel, a Wekerle Teleppel, találkoztak a Magyar Kollégium és a Wekerlei Társaskör Egyesület civil szervezetek vezetőivel és megismerkedtek az ottaniak példaértékű munkájával. Kiderült, hogy bár egy nagyvárosi kerület része, a Wekerle Sándor egykori miniszterelnök által kezdeményezett telepen, mindazok a jelenségek, amelyek már lassan vidéken is eltűnnek, máig élnek. Így a kisváros nagyságú városrészen kezdetektől fogva jellemző volt egyfajta „amerikai típusú”önkormányzat, vagyis minden problémát az ott lakók próbáltak megoldani, illetve előre vinni, legtöbbször a hivatalos önkormányzat segítsége nélkül. A városrész vezetői ma is közös rendezvényeket, tevékenységeket szerveznek, állandó együttműködést építettek ki a lakosság nagy részével, amelynek eredménye, hogy mindannyian magukénak érzik városrészüket, szívügyük a hagyományok megtartása, de a település fejlesztése is. 
Másnap délelőtt ismét előadások hangzottak el. 
Dukrét Géza a PBMET elnöke A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság és annak szerepe a Partium kulturális életében címmel tartott előadásában bemutatta a szervezet sokrétű és eredményes munkásságát a műemlékek feltárása, a helytörténet és a könyvkiadás stb. terén.  
Dr. Fleisz János a BINCISZ elnöke a Civil Szervezetek szerepe Nagyvárad művelődési életében című előadásában kifejtette, hogy 1990 után a civil szervezetek jelentősen hozzájárultak a nagyváradi, bihari kultúra és művelődés fejlődéséhez és ismertette azokat a kezdeményezéseket, amelyeket a BINCISZ az utóbbi másfél évtizedben Nagyváradon elindított, s amelyek közül néhány, mint a Magyar Kultúra Napja, a Civil Társadalom Napja vagy Művelődés hete -A tanulás ünnepe évről évre sikeresen lezajlik. 
Ezután két tájékoztató előadásra került sor a felálló kormány kulturális és társadalmi szervezetekkel kapcsolatos politikájáról. Elsőnek Potápi Árpád az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottság elnöke, miniszterelnökségi államtitkár ismertette a jövőbeli terveket aláhúzva, hogy igyekezni fognak a pályázatokat egyszerűsíteni és konkrétabban megfogalmazni. 
Ezután Beke Márton, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közművelődési Főosztályának főosztályvezetője ismertette a következő időszak stratégiáját, feljegyezve a helyszínen megfogalmazott javaslatokat. 
A rendezvény látogatással zárult az Országgyűlés új Látogatóközpontjában, illetve felújított épületében, ahol lehetőség nyílt a Seuzo-kincsek megtekintésére is. 
A Magyar Művelődési Társaság társelnöke Földiák András és titkára Márk Anna kifejezték szándékukat az együttműködés továbbfolytatására és rendezvény jövőbeli megszervezésére.                                

2014. május 20., kedd

Kétnapos történelmi vetélkedő zajlott

Tizenötödik alkalommal szervezte meg a nagyváradi Ady Endre középiskola és a Sapientia Varadiensis Alapítvány a Kárpát-medencei középiskolások történelmi vetélkedőjét. A résztvevők a várat is megnézték.

A több hazai és magyarországi településről érkezett diákok és tanáraik Jakabffy László telepvezető mérnök vezetésével tekintették meg a vár több felújított, illetve felújítás alatt lévő termét, és a vártemplomot is megnézték.
Amint Fleisz Judit történelemtanártól megtudtuk, Komáromból, Budapestről, Derecskéről, Debrecenből és Nagyváradról vettek részt háromfős csapatok, összesen tizenöt csapat iratkozott fel a nyolcfordulós versenyre. Az idei, pénteken és szombaton, a Festum Varadinum részeként zajló, Hol sírjaink domborulnak című vetélkedő témája a tavaszi hadjárat csatáinak leverése volt, s a meghívott történészek, dr. Fónagy Zoltán, valamint dr. Fleisz János előadásai is ezekhez kapcsolódtak.
A vár megtekintését követően a résztvevők a multifunkcionális teremben gyűltek össze, ahol dr. Fónagy Zoltán, a magyarországi Történettudományi Intézet munkatársa tartott előadást Büntetés, bosszú, elrettentés – a szabadságharc megtorlása címmel. A 48-as és 49-es forradalom és szabadságharc a Habsburg Birodalom történetének legsúlyosabb megrázkódtatása volt, a birodalom még soha nem állt oly közel a széteséshez, mint ennek a másfél évnek a során, hangzott el.

Megtorlások
Az érdekes részleteket felvonultató mintegy negyven perces előadás során a történész kitért a pozsonyi országgyűlésen történtekre, a nemesi reformellenzék valós törekvéseire, a Batthyány- kormány lemondásának körülményeire, s arra is, hogy a honvéd hadsereg tisztjei számára milyen feloldhatatlan konfliktust okozott az, hogy egyaránt hűséget esküdtek a királynak és a magyar kormánynak is. Amint a későbbiek során elhangzott, a megtorlásoknak főleg ők lettek az áldozatai.
A forradalom leverését követően a birodalom nem államok közötti szabályos harcként tekintett a történtekre, hanem politikai bűnösökként kezelte a foglyokat, a népfelkelők ellen pedig statáriumot rendelt el. Szó esett a Julius Haynau által vezetett megtorlásokról, melyek a fegyverletételt követően „váltak igazán nagyüzemiekké”. Aradon 250, Pesten 170 halálos ítélet született, az összesen 600 halálos ítéletből 110-et hajtottak végre. 1200 személyt ítéltek börtönbüntetésre és 40-50 ezer személyt ítéltek kényszerbesorozásra, azaz közlegényként lettek kiküldve különböző császári, királyi ezredekbe.

Nagyvárad szerepe
Fleisz János történész előadása a szabadságharc nagyváradi aspektusaitól szólt. Elhangzott: szó volt arról is, hogy Nagyvárad kormányközponttá és ideiglenes fővárossá váljon, de végül Kossuth Debrecen mellett döntött. Viszont Nagyváradra szállították a pesti Országos Fegyvergyárat, mely a várban kapott helyet. Több mint 1100 személy tevékenykedett itt, az egész hadsereg ellátása Nagyváradtól függött, hangzott el.
Az előadás második része során a szabadságharc nagyváradi hőseinek tetteit, elítélésük, illetve felmentésük részleteit ismertette dr. Fleisz János.
A tulajdonképpeni vetélkedő szombat délelőtt zajlott, az Ady Endre líceumban. A diákoknak különféle feladatsorokat kellett megoldaniuk – volt többek között keresztrejtvény, képfelismerési feladat, illetve villámkérdések az elhangzott előadások alapján. Az első helyet a komáromi Selye János iskola, a másodikat a margittai Horváth János iskola, a harmadikat pedig a budapesti Szent László gimnázium csapata érte el. A nagyváradi Szent László középiskola, az Ady Endre középiskola, valamint a debreceni Tóth Árpád iskola csapata dicséretben részesült. Mint megtudtuk, az első három helyezett a Rákóczi Szövetség jóvoltából tanulmányi kiránduláson vesz majd részt és szintén a szövetségnek, valamint az Ady Endre középiskolának köszönhetően könyvajándékokat is kaptak.

Neumann Andrea


2014. május 5., hétfő

FESTUM VARADINUM 2014 - CIVIL TÁRSADALOM NAPJA

CIVIL TÁRSADALOM NAPJA (XIV.) 
2014. május 13 (kedd), 17 óra.   
Helyszín: Ady Endre Líceum könyvtárterme
Nagyvárad, Szilágyi Dezső (Moscovei) utca 1szám.

PROGRAM

17,00 óra
Megnyitó: Dr. Fleisz János egyetemi tanár, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) elnöke.



17.15
A költői Nagyvárad
Meleg Vilmos színművész előadása a magyar költészet Nagyváradhoz kötődő gyöngyszemeiből.

ELŐADÁSOK:
17, 35
Civil szervezetek a politika uszályában. Kormányzunk értetek, de nélkületek!
Dr. Fleisz János egyetemi tanár, a BINCISZ elnöke.
18,00  
Szűcs Sándor néprajztudós élete és munkássága.
Dr. Szathmári Ibolya ny. igazgató, Déri Múzeum- Debrecen.
18,30
A határmenti együttműködések jelentősége.
Harasztosi Sándor, a Bihari Szabadművelődési és Népfőiskolai Egyesület (Berettyóújfalu) elnöke

18,45 
KÖTETBEMUTATÓ:
Népfőiskolák együttműködése Európában
Porkoláb Lajos a Megyei Népfőiskolai Egyesület Debrecen elnöke.

19,00
CIVILEK BARÁTI TALÁLKOZÓJA.
A civilek hozzájárulása a hagyományok továbbéléséhez, a nemzeti identitás erősödéséhez. Tapasztalatcsere, ötletek, tervek a jövőbeli helyi és térségi civil együttműködésekkel kapcsolatban.

Szervezők: Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ), Nagyváradi Civil Kerekasztal (NCK), Megyei Népfőiskolai Egyesület-Debrecen, Bihari Szabadművelődési és Népfőiskolai Egyesület, Sapientia Varadiensis Alapítvány, Biharország Civil Társulás.

2014. március 11., kedd

Károly-érdemérmet alapítottak


Március 8-án, szombat délelőtt a Várad-hegyfoki Premontrei Kanonokrendi Prépostság és a BINCISZ szervezésében dr. Károly József Iranaeus tudósra, paptanárra emlékeztek a premontrei széktemplomban. 


A premontrei templomban délelőtt 9 órakor kezdődött misén Szent Lukács könyvéből szólt az evangéliumi részlet. Prédikációjában Fejes Rudolf Anzelm várad-hegyfoki prépostprelátus, premontrei apát hangsúlyozta: a nagyböjti időszak egyúttal azt is fémjelzi, hogy minden napnak megvan a saját miseszövege, a hamvazószerda utáni első szombaton pedig Máté, a vámos meghívásáról esik szó, akit Mammontól hívott el az Úr, és akit a helyiek nem szerettek, bűnös embernek tartottak, mert a rómaiaknak gyűjtötte az adót. Ezért felháborodtak, amikor Jézus leült mellé, megszólták őt, Krisztus azonban megfelelő választ adott nekik. Tudatta, hogy a bűnösökkel való érintkezés nem utálat tárgya, hanem kegyes cselekedet, mely által fel lehet emelni őket, s ezáltal Istenhez tudnak közeledni. Az apát arra hívta fel a figyelmet: amikor Károly emléke előtt tisztelgünk, olyasvalakire gondolunk, aki így fel tudta emelni Várad tudományos és kulturális életét. Nem volt hivalkodó, hanem a szelídség, a türelem, a békeszeretet és a bölcs kivárás voltak a főbb jellemvonásai. Tisztelték és szerették a rendtársai, mindig kikérték a tanácsát, kíváncsiak voltak a véleményére, élete, tanúságtétele és tudományos munkássága tehát ennek a felemelkedésnek a jegyében telt. Krisztus szerint ugyanakkor aki igazán nagy akar lenni, annak alázatosnak kell lennie, s a professzor is ilyen volt, ezzel magyarázható, hogy nem szabadalmaztatta találmányát, a drót nélküli távírót.
Máté, amikor felszólította őt az Úr a követésére, mindenét otthagyva követte Krisztust. Károlyi Iranaeus esetében is az Istennel való kapcsolat hasonló eredményt hozott, hiszen családja még a temetésére se ment el, viszont ugyanakkor fényt is vitt az életébe, ahogyan ő is a munkásságával világosságot hozott, megváltoztatva a város arculatát.

Koszorúzás
Elmélkedésében Fejes Anzelm atya arra is kitért: paradox módon a jelenkori városvezetésnek kellemetlen Károly Irén személye: ha érdekük úgy kívánja, tudományos munkássága miatt díszpolgárrá avatják, viszont mint premontrei pap-tanár valamiképpen nem kell nekik. Tulajdonképpen az emlékét gyalázzák meg azzal, hogy a premontreiek jogos tulajdonait nem akarják visszaszolgáltatni. Az igazság azonban mindig győz, még akkor is, ha az önös társadalmi érdek nem szolgálja a közjót, „a jó cselekedet ugyanis nem bűn”.
A mise végén az apát bejelentette: dr. habil Fleisz János BINCISZ-elnök javaslatára a Várad-hegyfoki Premontrei Kanonokrendi Prépostság Károly József Iranaeus-emlékérdemet alapított március 8-tól kezdve, melyet azoknak ajándékozzák önként oda, akik kiemelten ápolják és előmozdítják az emlékezetét, kamatoztatják és megjelenítik szellemi örökségét a fizikai és a filozófiai tudományok terén. Küzdenek a premontrei rend jogaiért, támogatják azt, hogy a röntgenkutatást arra használják, hogy ingyenesen segítsenek a rászorultakon, illetve érdemeket szereznek a fizika oktatásához elősegítő laboratóriumi és taneszközök vásárlása terén.
A folytatásban dr. Fleisz János felidézte, hogy a Sapientia Varadiensis Alapítvány kezdeményezésére tizenöt évvel ezelőtt indult el útjára a dr. Károly József Iranaeusra való emlékezéssorozat. Számos eredményt elértek, de azért van még tennivaló, például jó lenne, ha lenne szobra, illetve utca viselné a nevét Váradon- mondta. A rendezvény a tudós síremlékének csendes megkoszorúzásával zárult.

Ciucur Losonczi Antonius





2014. február 27., csütörtök

Jubileumi megemlékezés Dr. Károly József Irenaeusra



„A humanizmus emberré, a nemzeti törekvések naggyá, a szeretet vallásossá tesz.”

                                                      
                                                               
Tisztelettel meghívjuk Önt és családját a


Dr. KÁROLY JÓZSEF IRENAEUS O. PRAEM.
(1854. március 6. - 1929. március 13.)

JUBILEUMI MEGEMLÉKEZÉSRE

P R O G R A M

2014. március 6. (csütörtök) 13,30 óra

Művelődéstörténeti vetélkedő középiskolások számára

Helyszín: Nagyváradi Ady Endre Elméleti Líceum díszterme
Szilágyi Dezső (Moscovei) utca 1 szám.

2014. március 8. (szombat) 9 óra

Emlékező szentmise

Celebrálja: 
Fejes Rudolf Anzelm Várad-hegyfoki prépost-prelátus, O. Praem. apát

Beszédet mond: 
Dr. habil. Fleisz János egyetemi tanár, a BINCISZ elnöke 
                      
Helyszín: Nagyvárad, Premontrei Templom, Úri utca (Ciorogariu) 14 szám

2014. március 8. (szombat) 10 óra

Dr. Károly József Irenaeus síremlékének csendes megkoszorúzása

Szervezők:
VÁRADHEGYFOKI PREMONTREI KANONOKRENDI PRÉPOSTSÁG
BIHAR MEGYEI ÉS NAGYVÁRADI  CIVIL SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE (BINCISZ)


       

2014. január 28., kedd

Postacím változás

Új elérhetőségünk: sava2014@gmail.hu

Kisebbségi kompetenciák. Az etnokulturális közösségek működési sajátosságainak kutatása 1989 után címmel rendeztek tanácskozást december 5-én Budapesten az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének szervezésében. A rendezvényen Nagyváradot dr. Fleisz János történész a Sapientia Varadiensis Alapítvány elnöke képviselte.

A kompetencia alatt a kisebbségi közösségek sajátos szerveződését, működését, készségeit és ezek változását értették. Az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatójának, Papp Z. Attilának a megnyitója után Bárdi Nándor a budapesti Intézet munkatársa összefoglaló előadásában az utóbbi két évtized legfontosabb társadalomtörténeti folyamatairól beszélt. Külön kitért a kisebbségtörténeti töréspontokra, amelyek után folyamatos revitalizáció következett. Megállapította új kisebbségi szótár is kialakulóban van, de sok az eltérő vélemény. Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatója arról tartott előadást, hogy az első világháború után meginduló nyelvi folyamatok következménye a magyar nyelv visszaszorulása, a felerősödő államnyelvi hatás, valamint a regionális nyelvi központok fokozatos kialakulása. 

Erre adott nyelvtudományi választ a határtalanítás programja, melynek célja, hogy a magyar nyelvbe a külhoni magyarok által használt nyelvet is beleértsük, vagyis egyetemes magyar nyelvről beszéljünk és ne csak a magyarországi magyar nyelvről. Papp Z. Attila kutató előadásában azt mutatta be, hogyan jelenik meg a „határon túliság" konstrukciója az 1989 utáni szociológiai kutatásokban és hogyan értelmezhetők ezeknek a vizsgálatoknak az eredményei a kisebbségi közösségek szempontjából. 

Kiss Tamás a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa a romániai társadalmi rétegződés rendszerében próbálta elhelyezni az erdélyi magyar közösséget. Véleménye szerint a kisebbségi közösség önmagában elemezhető és kimutatható a többség és kisebbség tekintetében a mindent átható társadalmi asszimetria. A nagy városokban, mint Kolozsvár vagy Nagyvárad, a magyarok lényegesen le vannak maradva a románoktól a jövedelmek és az anyagi javak birtoklása tekintetében. 

A viták során azt is felvetették, hogy a társadalmi pozíciók asszimetriája jövőben is mélyülni fog és a perspektívák sem azonosak, hiszen az EU-ba való belépés után is természetes maradt, hogy Marosvásárhely lakosságának kb. 50 százalékát kitevő magyaroknak kötelező tudni románul, de az 50 százalék román lakos esetében fel sem vetődik, hogy tudnia kellene magyarul. 

A konferencia első részében a miskolci Ilyés Zoltán előadásban a mai magyarországi nemzetiesítést ismertette a néprajzban, Tátrai Patrik kutató pedig a magyar etnikai földrajz új eredményeit mutatta be. Az utóbbi két évtized magyar kutatási eredményeit összegző sikeres kisebbs;gi konferencia előadásai elérhetők a http://www.mtaki.hu/ címen.


2014. január 16., csütörtök

MAGYAR KULTÚRA ÜNNEPE NAGYVÁRADON 2014

A kultúra, nemzeti megmaradásunk és felemelkedésünk záloga


A MAGYAR KULTÚRA ÜNNEPE
a BINCISZ kezdeményezésére   XIV. alakolmmal Nagyváradon

Nagyvárad, 2014. január 21. (kedd)
17.00 óra
Helyszín: Nagyváradi Ady Endre Elméleti Líceum díszterme
Szilágyi Dezső (Moscovei) utca 1 szám

A jelenlévőket üdvözli:
Dr. Fleisz János 
egyetemi tanár, a BINCISZ elnöke
Muraközi István 
Berettyóújfalu polgármestere

A Bihar kultúrájáért civil érem ünnepélyes átadása

Előadás
Dr. Pomogáts Béla
irodalomtörténész (Budapest)
 Nemzeti imáink

Közreműködik
Meleg Vilmos 
színművész

Zenei műsor
Fellép a Berettyóújfalui Zeneiskola művész-tanárainak zenekara

Szervezők:

BIHAR MEGYEI ÉS NAGYVÁRADI CIVIL SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE
(BINCISZ)
NAGYVÁRADI CIVIL KEREKASZTAL
(NCK)


Együttműködő partnerek:

Ady Endre Líceum, Nagyvárad
Bihari Népfőiskola, Berettyóújfalu
Berettyóújfalu város Önkormányzata
Biharország Civil Társulás
Megyei Népfőiskolai Egyesület Debrecen
Sapientia Varadiensis Alapítvány