2015. október 28., szerda

Szacsvay Imre emlékezete


Megemlékezés volt október 25-én, vasárnap a Nagyvárad-Olaszi református templomban, a 10 órai istentisztelet keretében.

Igét hirdetett Tőkés László lelkipásztor, EP-képviselő, az EMNT elnöke.

A 166 éve kivégzett bihari országgyűlési követet, az 1848–49-es szabadságharc vértanúját dr. Fleisz János történész méltatta.

Dr. Fleisz János Szacsvay Imréről, az 1848/49-es népképviseleti országgyűlés vértanú jegyzőjéről megjelent tanulmányköteteit a helyszínen meg lehetett vásárolni, de könyvüzletekben is beszerezhetőek.

Képek >>>



2015. október 27., kedd

15 éves ünnepség Berettyóújfaluban

Október 22-én, csütörtökön Berettyóújfaluban megünnepelték a Bihari Szabadművelődési és Népfőiskolai Egyesület elindulásának 15 éves évfordulóját. Ennek tiszteletére nagyszabású ünnepséget szerveztek, amelyen az alapító tagok és pártolók nagy létszámban vettek részt.


Nagyváradot az eseményen dr. Fleisz János a BINCISZ elnöke, Fleisz Judit a Sapientia Varadiensis Alapítvány alelnöke és Meleg Vilmos az NCK ügyvezetője képviselte.

A rendkívül változatos és sokrétű tevékenységet felmutató civil szervezet egyike a legjelentősebbeknek a biharországi térségben, amelynek sikerült saját székházat építenie és ma is három főállású alkalmazottal rendelkezik.

Lisztes Éva elnök és Harasztosi Sándor volt elnök felelevenítették az indulást, amely főleg Porkoláb Lajosnak, a Nadányi Zoltán Művelődési Ház akkori igazgatójának kezdeményezésére történt, majd bemutatták a 15 éves sokrétű és rendkívül gazdag tevékenységet, amelynek egyik fő iránya a bihari térségi összetartozás, a nemzeti összetartozás keretében.
Külön kitértek azokra a széleskörű kapcsolatokra, amelyek Nagyváraddal, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségével és más civil szervezetekkel, intézményekkel, személyekkel kiépítettek.

A beszédekben elhangzott, hogy az Egyesület büszke arra, hogy tagjai közül nagyon sokan a közös célokért munkálkodnak, e nélkül nem sikerülne a hagyományok ápolása, kultúránk terjesztése, a határokon átívelő nemzetegyesítés megvalósítása.

A rendezvény keretében Meleg Vilmos színművész irodalmi összeállítást mutatott be, az alapító tagok emléklapokat és fényképeket kaptak.


A jó hangulatú baráti találkozó pezsgős állófogadással zárult, ahol a további sikerek kívánása mellett, már a jövőbeli tervek is megfogalmazódtak, köztük a Magyar Kultúra Napja közös elindításának 15 éves ünnepi évfordulójára tervezett berettyóújfalui és nagyváradi rendezvények megszervezése.

Képek >>>


2015. október 17., szombat

Konferencia az 1848-49-es országgyűlés mártírjairól Budapesten

Október 13.-án Budapesten az Országház Deák termében tudományos konferenciát tartottak. A rendezvényen Nagyváradot dr. Fleisz János történész képviselte.

Az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága által szervezett konferencia fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke volt, a megnyitóbeszédet Mátrai Mária, az Országgyűlés háznagya tartotta. A konferencia levezető elnöke Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója volt. Az ülésszak arra törekedett, hogy bemutassa azoknak a vértanúknak az életét és tevékenységét, valamint áldozatvállalását, akik a szabadságharc idején a kormány és az Országgyűlés kötelékében vállaltak szerepet. Hermann Róbert A megtorlás éveiről értekezett, ebben tisztázta, hogy az 1848-1849-es forradalom és szabadságharcot követő megtorlás a közismertnél jóval hosszabb időszakot foglalt magába, hiszen 1848 decemberétől elkezdődött és az utolsóként szabadulók csak 1859-ben hagyták el a börtönöket. A kivégzett áldozatok száma a jelenlegi kutatások állása szerint mintegy 160, de ez még növekedhet a jövőben, így a megtorlás nemzetközi összevetésben is igen súlyosnak tekinthető. A következőkben Urbán Aladár Batthyány Lajosról, Kedves Gyula Jeszenák Jánosról, Molnár András Csány Lászlóról, Melkovics Tamás pedig Perényi Zsigmondról tartott előadást a népes hallgatóság előtt.

Az utolsó előadást Fónagy Zoltán, a budapesti Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa tartotta Szacsvay Imréről. Ebben megállapította, hogy Szacsvay Imre életének és tevékenységének csaknem egyetlen tudományos kutatója Fleisz János, akinek Egy tollvonás volt a bűne című 2009-ben az Országgyűlés által kiadott kötete, ma is meghatározó. Előadásában, néhány saját értékeléssel és a társadalomtörténeti megközelítéssel, igyekezett kiegészíteni a Szacsvayról kialakult képet. Megállapította, hogy a hozzá kötődő „Egy tollvonás volt a bűne” némileg lekicsinyli Szacsvay szerepét, hiszen ő a korabeli eseményeknek egyik jelentős szereplője volt és hasonlók nélkül 1848-49-ben nem sikerült volna kiemelkedőt elérni. Életútja, a rendi társadalomban kijelölt életútnak felelt meg, tevékenysége következetes politikai nézetrendszerről tanúskodik, amely őt a radikális középpártiak közzé sorolja. A császáriak szempontjából messze nem csak egy tollvonás volt a bűne, így nem kerülhette el a sorsát és kivégezték. Hazaszeretete, bátor kiállása és egész tevékenysége miatt megérdemli az utókor tiszteletét.


A sikeres konferenciához kapcsolódó beszélgetéseken újból megfogalmazódott, hogy az Országgyűlés vértanúinak, és közöttük kiemelten Szacsvay Imrének az emlékét a jövőben is lehetőleg intézményes és szakmai keretek között közösen szükséges ápolni, a politikai viszálykodások teljes kizárásával, hiszen ők az egész magyarság vértanúi és példaképei, így nem szerencsés őket pártkampány díszletként felhasználni.

További Képek >>>



2015. október 10., szombat

ÚJ EMLÉKTÁBLÁT AVATTAK NAGYSÁNDOR JÓZSEF TISZTELETÉRE


A Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum 2015.október 6-án a nemzeti gyásznapon a vértanúk tiszteletére rendezett megemlékezést és tanácskozást. Ennek keretében a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) budapesti Nagysándor József utca 8 szám alatti székházának folyosóján felavatták Nagysándor József, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Aradon kivégzett honvédtábornoka tiszteletére állított emléktáblát.
Az ünnepi beszédeket és koszorúzást követően a konferencia résztvevői három szekcióban hallgathattak előadásokat a szabadságharc eseményeiről, következményeiről és történelmi utóhatásairól.
Nagysándor Józsefről, a nagyváradi születésű aradi vértanúról dr. Fleisz János történész, egyetemi tanár beszélt. Az aradi vértanúk nagyváradi kötődése című előadásában taglalta Nagysándor nagyváradi éveit, katonai karrierjének kiemelkedő momentumait, hazafias szellemét és áldozatvállalását. Aláhúzta, hogy a „leghazafiasabb érzelmű” tábornok kultusza Nagyváradon, 1990-óta töretlenül folyatódik. Említette még, hogy Nagyváradon rajta kívül még rendszeresen megemlékeznek Rulikowsky Kázmér lengyel származású tisztről, aki az orosz seregekből ált át a magyar szabadságharchoz, emiatt 1849. augusztus 28.-án Nagyváradon kivégezték, így ő tekinthető a szabadságharc nagyváradi vértanújának. Szacsvay Imréről, aki nagyváradi képviselőként és az országgyűlés jegyzőjeként aláírta a magyar nemzet Függetlenségi Nyilatkozatát és főleg emiatt 1849. október 24.-én Pesten kivégezték. Figyelmeztetett viszont arra is, hogy csak nagyon ritkán emlékeznek meg a váradiak Láhner György aradi vértanúról, akit pedig főleg a nagyváradi várban 1849-ben elhelyezett országos fegyvergyárban kifejtett sikeres tevékenységéért ítéltek halálra.  Az pedig már csak szűk szakmai körökben ismert, hogy egy-egy epizóddal 1849 augusztusában még két másik aradi vértanú is kötődik Nagyváradhoz.  Az egyik Poeltenberg Ernő, aki mint a forradalmi hadsereg hadikövete a fegyverletételről szóló oroszokkal folyatott tárgyalásokat érdekében megbízást teljesítve 1849. augusztus 7-én délután 2 óra tájban érkezett Nagyváradra, ahol akkor még semmit sem tudtak a közeledő oroszokról. Paszkevics orosz tábornagy Ártándon nem fogadta őket, azzal, hogy nincs felhatalmazva tárgyalások folytatására. Így mindössze egy levéllel augusztus 9-én még átutaztak az oroszok által már megszállt Nagyváradon, majd Tenkén át végül Világosra. A másik, Vécsey Károly aradi vértanú, aki miután hadteste 1849. augusztus 19-21-én Borosjenőnél letette a fegyvert, Nagyváradra jött, ahol jelentkezett az orosz főhadiszállás parancsnokánál Paszkevicsnél.  Abban a reményben jött Váradra, hogy ha közvetlenül az orosz főhadiszálláson adja meg magát, megúszhatja a megtorlást. Számítása azonban nem vált be, mert Váradról is az aradi várba kisérték és átadták az osztrák hatóságoknak, így társaival hasonló sorsra jutott.  Róluk külön szervezet keretek között soha sem emlékeztek meg Nagyváradon.
A bensőséges rendezvény végkövetkeztetése az volt, hogy a mai globális világban különösen fontos, hogy intézményesen is emlékezzünk múltunk meghatározó eseményeiről.

2015. szeptember 30., szerda

„Tartsuk meg a várban a következő konferenciát!”

Kiváló könyvet mutattak be hétfőn délután az Aradi Polgármesteri Hivatal teljesen megtelt dísztermében: az Aradi Kölcsey Egyesület legutóbbi kiadványát, Arad Bánság és Partium határán. A régió várai címmel. A Fecskés könyvek legújabb kötete akkor is fontos és hézagpótló lenne, ha nem kötik egy Arad számára nagyon is időszerű témához, az Arad, Európa Kulturális Fővárosa 2021 célkitűzéshez. A könyv elkészültét, mint Jankó András egyesületi elnök elmondta, eredetileg idén júniusra tervezték, nem sikerült azonban tető alá hozni, így most, az Aradi Magyar Napok keretében került sor szárnyrabocsátására, ami még nagyobb súlyt adott megjelenésének.

A népes közönséget, a megjelent vendégeket, meghívottakat Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület titkára köszöntötte, megemlítve: sokaknak csak lakóhelyük, „éjjeli menedékhelyük” ez a város, a helybeliek viszont minden kövét, hangulatát szeretik. A város szülöttét, Tóth Árpádot is idézve hangot adott reményének, hogy talán, hatvan-hetven év után, alapos felújítást követően, a kulturális fővárosban Feszty Triptichonját is megnézhetik majd a látogatók.

Jankó András egyebek közt arról beszélt, a bemutatandó könyv témájához is kapcsolódva, hogy kár lenne egy több mint százhektáros területet (a várat) kihasználatlanul hagyni. „A vár Arad számára eddig nem sok jót hozott, ideje lenne ezen változtani” – tette hozzá.

Faragó Péter megyei RMDSZ-elnök a Magyar Napok eddigi rendezvényeinek sikeréről s arról szólt, hogy a konferencia témája aktuális, és tanulhatunk belőle. Bognár Levente alpolgármester a vár és város kölcsönhatásairól és annak szükségességéről beszélt: eljött az idő, hogy várat a civilek használatba vegyék. Írásunk címe („tartsuk meg a következő Kölcsey-konferenciát a várban”) tőle származik – bár természetesen tudja, hogy a jövő évig erre nagyon csekély az esély.

A konferencia rangját nagyban emelte, hogy azon a környék közismert, a várak és városok történelmét jól ismerő szakemberei is részt vettek.
  
Az első előadó, dr. habil. Fleisz János a nagyváradi várról, történelmi szerepéről és város szerepéről szóló kitűnően dokumentált előadásában – az alapos történelmi áttekintőt követően – a vár hasznosításának jelenlegi állásáról számolt be. Immár a második szakaszánál tartanak – ennek átadása már idén karácsonykor megtörténhet. A város vezetősége felismerte, hogy fontos turisztikai és kulturális központ lehetne, számos (egészben vagy részben már megvalósult) beruházását már használni lehet, itt tartották, többek között, idén nyáron a Szent László-napok rendezvényeit.

Ugyancsak nagyszerű előadás volt a temesvári Szekernyés Jánosé, aki, a történelmi vonatkozásokon kívül a vár megmaradt részeinek (Teréz-bástya, a részben megmaradt Jenő-bástya) hasznosításáról is szólt. Ugyanilyen felfogásban ismertette dr. Németh Csaba a gyulai (Magyarország) téglavár történetét és jelenlegi kihaszlását, ami nem korlátozódik a színházi évad megrendezésére. Arad mindenikből meríthet ötleteket, ha végül is sikerül a város tulajdonába ténylegesen is átvenni a hatalmas várat.

Andó András, az Arad Európa Kulturális Fővárosa 2021 Egyesület ügyvezetője arról szólt, hogy a vár Arad pályázatának egyik alappillérét képezi (az öt közül). Elmondta, hogy már 1931-ben voltak elgondolások a vár civil hasznosítására, 1990 után pedig több elképzelés is napvilágot látott – egyebek közt strandot, szórakoztató központot, egyetemi campust, csónakázó központot, vendéglátóipari helyeket, kiállítási csarnokokat, múzeumokat – képzeltek oda, legújabban európai műalkotások sétányáról, fiatal külföldi művészek verandájáról, európai mesterek állandó vásáráról, de egyfajta (a várban elpusztultak emlékére állítandó) Terror Házáról stb. is beszélnek. Andó szerint azt célozták meg, hogy az európai kulturális fővárosság kapcsán az aradi lakosok a városukkal törődő aradi polgárokká váljanak.

A fentebbi kérdésekről a könyv nemcsak részletesen számol be, de több más témával is foglalkozik – az aradi vár történetének és felhasználhatóságának különböző aspektusaival, például, több mint 110 oldalon keresztül.

A több mint kétórás rendezvény végén a jelenlévők, ingyen, aláírás ellenében megkapták a bemutatott könyv egy példányát. 

Forrás: http://www.nyugatijelen.com/jelenido/tartsuk_meg_a_varban_a_kovetkezo_konferenciat.php

2015. szeptember 2., szerda

TÖRTÉNETTUDOMÁNYI KONFERENCIA SÁROSPATAKON

2015. augusztus 27-29 között szervezte meg Sárospatakon a Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület évi tudományos ülésszakát Iskola, művelődés, társadalom címmel. A rangos rendezvényen Nagyváradot dr. Fleisz János, történész, egyetemi tanár a BINCISZ elnöke képviselte.
 
A rendkívül változatos tematikájú program öt szekcióban folyt, ahol mintegy 50 tudományos előadás hangzott el. Az előadások fő kérdései az oktatás és iskolatörténet kutatásának nemzetközi, országos és helyi lehetőségei, különböző szintű, főleg regionális, illetve Kárpát-medencei együttműködések kialakítása volt. Az előadásokból és a vitákból egyaránt kitűnt, hogy az oktatástörténet tudományos kutatása több országban is már önállósult és fő kérdése az oktatástörténet hatása a társadalomra. Megfogalmazódott, hogy jelentős maradt az egyes fontosabb városok oktatástörténetének a feldolgozása, de új projektek is létrejöttek, amelyek az oktatás-nevelés addig kevésbé kutatott területeit kutatta, mint például a tanárok társadalmi szerepének feldolgozása, az iskolázás története. Ugyanakkor folyamatban vannak komoly adatbázisok elkészítése, amelyek értékes háttéranyagot szolgáltatnak a hasonló jellegű kutatásokhoz.
Dr. Fleisz János történész, Az oktatás és iskolarendszer átalakulása Nagyváradon 1919-1940 címmel tartott előadást a sárospataki Református Kollégium termében.  Ebben bemutatta a két világháború közötti időszakban (1919-1940) végbement gyökeres átalakulási folyamatot. A szóban forgó szakaszban az oktatás  vált a kisebbségi politikai jogokért  folytatott küzdelem ütköző pontjává. Végig két erőteljes törekvés került szembe egymással, az egyik a nagyváradi magyarság harca a magyar nyelvű iskolahálózat és oktatás megmaradásáért, a másik pedig a román hatalom törekvése a kisebbségi iskolák visszaszorítása, leépítése és ellehetetlenítése érdekében.  Utóbbit, olyan, gyakran máig ható intézkedésekkel és rendelkezésekkel próbálták elérni, mint például a magyarországi tankönyvek betiltása, a Románia története és földrajza csak  román nyelven történő tanítása, vagy például a város egyik legrégibb és legszínvonalasabb oktatási intézményének, a Premontrei Főgimnáziumnak a tanév közbeni 1923 januári bezáratása, illetve az Állami Főreáliskola 1919-beni beszüntetése és az épületében az első román nagyváradi  állami középiskola, az Emanuil Gojdu Líceum beindítása.  A történtek dacára is a nagyváradi iskolarendszer viszonylag fejlett maradt, hiszen 1937-ben a 80 000 lakosú városban 96 oktatási intézmény létezett az 1910-ben feljegyzett 72-höz képest. A 21 év mérlege tehát nem a mennyiségi mutatók szempontjából negatív, hanem a jelentős erőszakos és a város hagyományaitól eltérő oktatási szerkezetátalakítás miatt. Amíg a város kétharmadát képező magyarság óvodáinak, iskoláinak száma lényegesen visszaesett (arról nem beszélve, hogy akkor szüntették meg a nagyváradi Jogakadémiát is), addig a lakosság egy negyedét alkotó románok anyanyelvi oktatásának térnyerése látványos volt. Persze a megmaradt, magyar iskolák igyekeztek becsülettel ellátni nagyon fontos feladatukat. A magyar közösség a korabeli nehéz helyzetben való helytállásának is köszönhető, hogy a magyar oktatás ma is jelentős pozíciókkal rendelkezik Nagyváradon.

2015. augusztus 10., hétfő

A Himnusz megalkotójára emlékeztek

Kölcsey Ferencre emlékeztek a Civil Társadalom Napján belül megszervezett szombati rendezvényen, a nagyváradi Góbé csárdában. A találkozó kötetlen beszélgetéssel zárult.
A rendezvényt a Regionális Fejlesztési Alapítvány és a Bihar megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége szervezte a tizenötödik alkalommal megszervezett Civil Társadalom Napja részeként. Baksa József, a Regionális Fejlesztési Alapítvány projektvezetője nyitotta meg a rendezvényt – mint elhangzott, a találkozó a miskolci székhelyű, tíz éve létesült alapítvány egyik projektjén belül jött létre.
Életút
Dr. Fleisz János egyetemi tanár, a BINCISZ elnöke elmondta: igyekeznek nagyobb léptékben gondolkodni, eddig Biharország, mostantól pedig a határ menti térség összetartozásának fejlesztésében szeretnének közreműködni, igyekeznek felvállalni a Partium értékeit is. A későbbiekben a történész egy előadás során mutatta be Kölcsey, a „világéletében gyönge testű, betegségekkel küszködő, mindössze negyvennyolc évet megélő férfiasan kemény lelkű ember” életét, aki kiterjedt és fontos életművet hagyott hátra. Szó esett azokról az olykor kíméletlen írásairól is, melyekben elmarasztalta többek között Csokonait és Berzsenyit, s nem vette észre, hogy amiért egy életen át harcolt, az pont kettejük költészetében fogalmazódott meg a legmagasabb szinten. A közönség eleinte mint kritikust és irodalmi vitatkozót ismerte meg. Élete végső éveit a nagy politikai perek töltötték ki, végső tevékenysége Wesselényi védelme volt, de a főtárgyalást már nem érte meg, 1838-ban halt meg egy szervezetén elhatalmasodó nátha következtében. „Nevét, emlékét a köztudatban múlhatatlanul idézi Nemzeti Himnuszuk. Életműve és emberi tartása miatt megérdemli, hogy születésének 225. évfordulóján megemlékezzünk Nagyváradon is róla” – hangzott el.
Versek
Meleg Vilmos színművész összeállítást adott elő Kölcsey Ferenc verseiből, Névben él csak, többé nincs jelen címmel. Tizenegy költeményt szavalt el, végül pedig a Himnuszt. A színművész főleg azokra a hazaszeretet és nemzetféltés által uralt versekre helyezte a hangsúlyt, melyeket akár első hallásra is könnyű felfogni, s amelyek hozzá is közel állnak, mondta el utóbb, kérdésünkre válaszolva.
A rendezvény második felében bemutatkoztak a jelenlévő civil szervezetek képviselői, majd kerekasztal beszélgetés következett, melynek során a résztvevők a határon átnyúló együttműködéssel kapcsolatos tapasztalataikat osztották meg, elképzeléseiket jövőbeli közös tervekről, együttműködési formákról.
Neumann Andrea


Civil vezetők Sződemeteren
C:\Users\Fleisz\Desktop\Civil nap 2015\DSCN0178.JPG


A Kölcsey „225” megemlékezés második napján a Regionális Fejlesztési Alapítvány (Baksa József), a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) (dr. Fleisz János), a Nagyváradi Civil Kerekasztal (NCK) (Meleg Vilmos) és a Megyei Népfőiskolai Egyesület (Porkoláb Lajos) vezetői tiszteletüket tették Sződemeteren Kölcsey Ferenc szülőházánál. Örömmel vették tudomásul, hogy két nappal azelőtt, hosszú idő után újból kihelyezték a ház falára az évek óta eltűnt emléktáblát.

2015. augusztus 1., szombat

„Kölcsey 225” Határtalan megemlékezések és kerekasztal programsorozat

A Regionális Fejlesztési Alapítvány és a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) szeretettel meghívja Önt

Kölcsey Ferenc, a Himnusz költője
című rendezvényére, amely egyben a
CIVIL TÁRSADALOM NAPJA (XV)
eseménye


Nagyvárad, Góbé Csárda, Malom (Avântului) utca 4 szám
Időpontja: 2015. 08. 08. 16.00 óra
A találkozó célja: Megemlékezés Kölcsey Ferenc születésének 225. évfordulójára, kerekasztal beszélgetés pályázati együttműködések kialakításáról a civil szervezetek képviselőivel.

Program:
16,00 óra Megnyitó:
Baksa József a Regionális Fejlesztési Alapítvány projektvezetője
16,20 Dr. Fleisz János egyetemi tanár:
Kölcsey Ferenc életútja és jelentősége
16.40 „Névben él csak, többé nincs jelen”: 
Meleg Vilmos színművész előadása Kölcsey Ferenc verseiből  
17.00 Kerekasztal beszélgetés: 
Moderátor: Dr. Fleisz János elnök (BINCISZ)
Civil szervezetek bemutatkozása, tapasztalatcsere, határok feletti újabb együttműködések kialakítása
19.30 Baráti beszélgetés
Társszervezők: Nagyváradi Civil Kerekasztal (NCK), Sapientia Varadiensis Alapítvány, Biharország Civil Társulás.

2015. március 12., csütörtök

Nemesek és keresztes háborúk

Kedd délután a Kanonok soron szokásos havi találkozójukat tartották a partiumi és erdélyi nemeseket tömörítő Nobilitas Egyesület tagjai. Ezúttal Fleisz Judit tanárnő tartott előadást.

Az egybegyűlteket Szabó István ügyvezető elnök köszöntötte, aki később az egyesület férfitagjainak nevében egy-egy szál szegfűt is átadott a hölgyeknek. Ezután Mons. Fodor József vikárius, egyesületi elnök számolt be röviden szentföldi útjáról (egy zarándokcsoporttal utazott Izraelbe), illetve beszélt a keresztútról, kiemelve azt, hogy ennek lényege Krisztus szenvedéseiről való elmélkedés. Ezt követően Széll Katalin titkár olvasta fel Varga Gyuláné Egy könyvről szóló versét, mely első templomi szavalata volt neki.
Fleisz Judit tanárnő a keresztes hadjáratokról tartott előadást, melyeket összességében a középkor egyik legnagyobb hadi vállalkozásának nevezett, és arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a Szentföld, hanem Dél-Franciaország, a Baltikum térsége és az Ibériai-félsziget felé is irányultak. Az okaik közt említette a gazdasági élet fellendülését Nyugat-Európában, a túlnépesedést, a birtokviszonyokat, azt, hogy az egyház bizonyos napokon tiltotta a fegyverviselést, a hűbéri viszonyok megszilárdulását, a városi szegénységet, a parasztság helyzetét, az 1054-ben bekövetkezett egyházszakadást, a muzulmán terjeszkedést, valamint Bizánc és a keleti egyház helyzetét 1071 után.
Többek közt kifejtette: a reformer VII. Gergely pápa a nyugati egyház tekintélyét próbálta megerősíteni a muzulmán kézre került Szentföldön, és ekkor merült fel először a Szent Sír felszabadításának gondolata. Halála után, a 11. század végén, 1095 novemberében Clermontban zajlott egy nagyszabású zsinat tíz napon keresztül, 14 érsek, 225 püspök, 400 apát, és több ezer lovag részvételével, melynek végén II. Orbán pápa felszólította a tömegeket, hogy vegyék fel a kereszt jelét, és induljanak el felszabadítani a Szentföldet a hitetlenek uralma alól. Mindenkinek ígért valamit: a hívőknek lelki üdvösséget és bűnbocsánatot, a lovagoknak dicsőséget, a szenvedőknek boldogságot. Úgy tervezték, hogy 1096-ban Nagyboldogasszony gyülekeznek majd, de nem minden úgy történt, ahogy elképzelték.
Az 1096-1099 közötti első keresztes hadjáratot a szegényekének is nevezik, mivel a Remete Péter és Nincstelen Walter vezette, parasztokból és koldusokból álló sereg végigdúlta az útjába eső országokat. Eredményesebb volt a lovagok 1099-es útja: sikerült bevenniük Antióchiát, és Jeruzsálemet is elfoglalták, bár nem éppen keresztény mivoltukról tettek tanúbizonyságot. Keresztény királyságokat alapítottak a Közel-Keleten- Bouillon Gottfried lovag volt az első jeruzsálemi király-, és akcióinak hozadéka volt a lovagrendek (templomosok, johanniták, teutonok) megalapítása.

Gyerekek hadjárata
A II. keresztes hadjárat (1147-1148) VII. Lajos francia és III. Konrád német király nevéhez fűződik, és nem volt eredményes, el se jutottak a Szentföldre. A harmadikat (1189-1191) VIII. György pápa rendelte el, és részt vett benne Barbarossa Frigyes, Oroszlánszívű Richárd és II. Fülöp Ágost. A negyedik (1202-1204) III. Ince pápa kezdeményezésére indult, az Enrico Dandolo velencei dózse vezette sereg megostromolta a III. Alexiosz által trónbitorolt Konstantinápolyt, és létrejött a Keleti Latin Császárság. Az ötödiket (1217-1221) III. Honoriusz pápa indítványozta, és II. András magyar király, illetve VI. Lipót osztrák főherceg játszottak be főszerepet. A hatodik (1227-1229) II. Frigyes német-római császár nevéhez fűződik, míg a hetedik (1248-1254) és a nyolcadik (1269-1272) IX. Lajos francia királyéhoz. Említést érdemel még, hogy 1212-ben Istenhez megyünk jelszóval ártatlan gyermekeket is keresztes hadjáratba küldtek, de hajójuk elsüllyedt a Mediterrán-tengerben.
A keresztes hadjáratok hatásaiként a törököknek sikerült keresztény államokat megszállniuk, új növények jelentek meg Európában (citrom, rizs, görögdinnye), valamint ide sorolható még a szélkerék megismerése, a fémmegmunkálás, az új szövetek (damaszt, karton), az, hogy megélénkült a kereskedelem, ókori klasszikusokat arab közvetítéssel ismertek meg, a matematikai algebra megismerése, és az életmódbeli változások: tisztálkodási kultúra, előkelő viselkedés átvétele.

Ciucur Losonczi Antonius




2015. március 8., vasárnap

DIÁKVETÉLKEDŐ A TUDÓS VÁRADI PREMONTREI KANONOK ÉLETMŰVÉRŐL

A verseny résztvevői és a felkészítő tanárok emléklapokat vihettek haza.
Március 5-én csütörtök délután dr. Károly József Irenaeus tudós fizikus premontrei kanonokra emlékeztek születésének 161. évfordulója alkalmából, a nagyváradi Ady Endre Elméleti Líceum dísztermében. A versenyt ezúttal is a Várad-hegyfoki Premontrei Kanonokrendi Prépostság és a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) kezdeményezte és az Ady Endre Líceum történelemtanárai szervezték meg.
A megmérettetésre hét, egyenként háromfős csapat vállalkozott az Ady Endre Középiskola, a Mihai Eminescu Országos Kollégium és a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum Iskolacsoport képviseletében. A zsűriben dr. Apáti Tímea, Vincze Zsolt és Fazekas Tibor történelemtanárok foglaltak helyet.
A megjelenteket Fleisz Judit tanárnő, a vetélkedő főszervezője és levezetője köszöntötte, aki emlékeztetett arra, hogy 1999-ben kezdeményezte a Sapientia Varadiensis Alapítvány és az akkor még működő Erdélyi Múzeum Egyesület nagyváradi fiókszervezete a megemlékezéseket, azzal  a céllal, hogy  a fiatalok körében is tudatosítsák a nagyváradi jeles személyiség gazdag munkásságát és életútját. Hangsúlyozta, hogy a verseny mottója Károly Irén egy ismertté vált megállapítása: „A humanizmus emberré, a nemzeti törekvések naggyá a szeretet vallásossá tesz”. Ez a gondolat ma is irányadó kell, legyen a fiatalok számára.
Az idén is a kilencedikes középiskolás diákokat szólították meg, mert ők azok, akik most ismerkednek meg a tudományos- kulturális élettel és vihetik tovább nagy elődeink tiszteletét.
A többfordulós verseny során a fiataloknak többek között villámkérdésekre kellett válaszolniuk, keresztrejtvényt fejtettek, riportot készítettek Károly Irénnel stb. A hangulatos verseny végén Fejes Rudolf Anzelm Várad-hegyfoki prépost-prelátus, O. Praem. apát szólt a diákokhoz, bemutatva Károly József Irén életének és tevékenységének néhány mozzanatát, méltatva a közért tett áldozatos tevékenységét is. Kiemelte a tanulás és a tudás jelentőségét, mert ez egy olyan megszerzett érték, amit senkitől sem lehet elvenni, végül pedig különdíjakkal  jutalmazta a résztvevő csapatokat.
A bensőséges verseny végeredménye a következő: első helyen végzett,  s ezzel a verseny győztese lett a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum csapata, második az Ady Endre Elméleti Líceum IX. E osztályának csapata, harmadik helyen pedig a  Mihai Eminescu Országos Kollégium IX.I osztályának csapata végzett. A nyertesek munkáját könyvekkel jutalmazták. A verseny további résztvevői és a felkészítő tanárok emléklapokat vihettek haza.


Az évenként megrendezett Károly József Irenaeus megemlékezés 2015. március 14-én, szombaton 9 órától folytatódik a nagyváradi Premontrei Templomban, ahol emlékező szentmisére és a tudós premontrei kanonok síremlékének megkoszorúzására kerül majd sor.

További képek >>>



2015. február 24., kedd

Első közéleti és kulturális sakkszalon Budapesten

2015. február 20.-án Budapesten a Fonó Budai Zeneház szervezésében (főszervező Rosonczy-Kovács Mihály) tartották meg az első közéleti és kulturális sakkszalont. Az érdekes és eredeti kezdeményezés keretében először egy sakkversenyre került sor tízperces partikkal, amelynek bírója dr. Fleisz János történész, nemzetközi sakk versenybíró volt.
(Díjkiosztás)
A döntőben nyolc versenyző vett részt, akik előbb körmérkőzéses, majd kieséses rendszerben küzdöttek meg az első helyekért. Nem profi torna volt, hanem valóban inkább egy hangulatos baráti találkozás a sakk apropóján. Minden résztvevő ajándékot kapott a Magyar Sakkvilág folyóirat (felelős szerkesztő Németh Zoltán) jóvoltából, a helyezetteket pedig főleg a sakkhoz kötődő díjakkal jutalmazták. A győzelmet végül a budapesti Csizmadi Ferenc szerezte meg, az ugyancsak budapesti Mészáros Edmund Vilmos előtt.
Ezután dr. Fleisz János történész előadása következett: „Így sakkoztunk mi – a sakk a magyar polgári szalonokban” –címmel. Ebben összefoglalta, hogy a magyar sakk fejlődésében milyen fontos szerepet játszottak a polgári szalonok és a kávéházak, kitérve Nagyvárad sakkozásának a múlt századforduló idején betöltött kiemelkedő szerepére és teljesítményére. Zárszavaiban kifejtette, hogy érdemes ezeket a hagyományokat tovább vinni, hiszen ezek alapozták meg a fejlődést a sakkban is, amely ma már akárcsak az egész társadalom, sok problémával küzd főleg a pénzdíjak és a komputersakk rohamos elterjedése miatt.
A sakkot ezután a zene váltotta fel, előbb Baltazar Montanaro (hegedű) – Sophie Cavez (harmonika) koncertje, majd pedig a Mi harmonikások… mi népzenészek – Harmonika Gálakoncert következett, utána pedig táncház.
A hasznos kezdeményezés, amely három pillérre támaszkodott: a sakkra, a zenekultúrára és a magyarság határok feletti nemzeti összetartozására, sikeresnek bizonyult, így a szervezők jövőre lényegesen továbbfejlesztve szeretnék folytatni.
C:\Users\Fleisz\Desktop\Sakkszalon 2015 Bpest\P200215_19.50.jpg
(A döntők)

2015. január 31., szombat

Első közéleti és kulturális sakkszalon


Február 20-án tartják az első közéleti és kulturális sakkszalont. A tornát kétszer tízperces meccsekkel, svájci rendszerrel bonyolítják Fleisz János történész, egyetemi magántanár, a MTA köztestületi tagja, nemzetközi sakk versenybíró felügyeletével. 

2015. január 26., hétfő

A Magyar Kultúra Ünnepe Nagyváradon

A Magyar Kultúra Ünnepe Nagyváradon
Nagyvárad és Berettyóújfalu 15. alkalommal szervezi közösen a Magyar Kultúra Ünnepét, idén január 17–23. között. Több érdekes eseményt is szerveztek mindkét városban.

Január 21-én a Magyar Kultúra Ünnepe keretében, a tizenöt éves Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) és a Nagyváradi Civil Kerekasztal (NCK) szervezésében A nemzeti kultúra szolgálatában címmel irodalmi rendezvényre került sor. Az eseménynek a váradi Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum adott helyet. Az egybegyűlteket az iskola igazgatónője Zalder Éva köszöntötte, kiemelve, hogy az ilyen alkalmak összehozzák az embereket felekezeti, politikai hovatartozástól függetlenül, azon az alapon, hogy mindannyian a magyar nyelvet beszélik. Az eseményen üdvözlő beszédet mondott dr. Fleisz János egyetemi tanár, a BINCISZ elnöke, valamint Porkoláb Lajos, a Megyei Népfőiskolai Egyesület vezetője. Dr. Fleisz János a 15. alkalommal megszervezett Magyar Kultúra Ünnepe rendezvényről osztotta meg gondolatait, összegezve az elmúlt évek eseményeit, felelevenítve, hogy hogy milyen körülmények között és milyen céllal hozta létre a BINCISZ más civil szervezetekkel együtt a Magyar Kultúra Napját megünneplő rendezvényt. A kulturális eseményt, amelynek célja az identitás erősítése, a magyar kultúra megtartása, 2001-ben szervezték meg először, így Biharország két elszakított része együtt tud ünnepelni. „Úgy vélem, hogy a hagyományteremtés sikerrel járt, remélem, hogy rendezvényünk a magyar közösség kiemelkedő ünnepe és megmaradásának jelképe lesz a továbbiakban is” – tette hozzá.

Ady és a Nagy Háború
Porkoláb Lajos kiemelte, hogy nem sok példa van arra, hogy a határ mentén lévő két város együtt ünnepelje és művelje a magyar kultúrát. Hozzátette, hogy a tizenöt éves együttműködés alatt nem csak szakmai kapcsolat jött létre, hanem barátságok születtek. Az eseményen dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész Ady Endre és a Nagy Háború címmel tartott előadást, Ady világháborús költészetéről, az ezekben foglalt gondolatokról, érzelmekről. Az előadáson Meleg Vilmos színművész szavalta el az oda illő verseket (A Kalota partján, Az eltévedt lovas, Ember az embertelenségben, Üdvözlet a győzőnek). Az előadás előtt az irodalomtörténész a magyar kultúra helyzetéről beszélt. Mint elmondta, a magyar kultúra rossz helyzetben van, évről évre pesszimistább a kultúra és műveltség helyzetét látva, amelyek hanyatlásához a politikusok és pénzemberek járultak hozzá. Rossz előjelként tekint arra is, hogy míg húsz éve a magyarok együtt tudták megünnepelni a Magyar Kultúra Napját politikai nézetektől függetlenül, addig ma már „képtelenek vagyunk arra, hogy együtt legyünk nemzeti ünnepünkön. Az a nemzet, amely számot tud vetni saját nemzeti tragédiáival, az nem lehet elveszett. Erőt kell merítenünk és talpra kell állnunk, ahogy a múltban is. Ez lehet számunkra a biztatás, amely biztatásnak mestere és krónikása volt Ady Endre” – tette hozzá.

15 éves a BINCISZ
Az alkalmon röviden megemlékeztek a BINCISZ tizenöt éves fennállásáról is. Dr. Fleisz János ismertette, hogy a szövetség 14 szervezettel 2000 januárjában alakult meg. A továbbiakban felsorolta azokat az eseményeket, kezdeményezéseket amelyeket az évek során szerveztek (a Magyar Tudomány Napja, a Magyar Kultúra Napja, a Civil Társadalom Napja, a Művelődés Hete – Tanulás Ünnepe, Nagyváradi Civil Kerekasztal stb.), valamint a 21 tagszervezetet is. „Érdemes volt ezt a fajta civil munkát elvégezni, amelynek ma is van haszna, de más típusú szervezetekre is szükség lenne, továbbá a fiatalok bevonására. Úgy gondolom, hogy a civileknek fontos feladatuk van, mégpedig egy valódi képviseleti demokrácia létrehozásában” – tette hozzá.

Irodalmi-zenés műsor
Az eseményen egy irodalmi-zenés műsorra is sor került: Ringató – A szerelem témája a magyar kultúrában című előadást mutatták be a Szent László líceum diákjai, majd a berettyóújfalui zeneiskola növendékeinek és tanárának rézfúvós kvintettje lépett fel egy rövid zenei műsorral.

P. Nagy Noémi





2015. január 14., szerda

MAGYAR KULTÚRA ÜNNEPE NAGYVÁRADON 2015


BIHAR MEGYEI ÉS NAGYVÁRADI CIVIL SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE
(BINCISZ)
NAGYVÁRADI CIVIL KEREKASZTAL
(NCK)

MAGYAR KULTÚRA ÜNNEPE
NAGYVÁRADON (XV.)

A nemzeti kultúra szolgálatában

Nagyvárad, 2015. január 21. (szerda)
16.00 óra (helyi idő szerint!)
Helyszín: Nagyváradi Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum díszterme, Nogáll János (Partenie Cosma) utca 5 szám

A jelenlévőket üdvözli:
Dr. Fleisz János egyetemi tanár, a BINCISZ elnöke
Porkoláb Lajos a Megyei Népfőiskolai Egyesület elnöke

Előadás
Dr. Pomogáts Béla
irodalomtörténész (Budapest)
Ady Endre és a Nagy Háború
Közreműködik Meleg Vilmos színművész

Irodalmi műsor
RINGATÓ
A szerelem témája a magyar kultúrában. A Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum diákjainak előadása.

Megemlékezés
Dr. Fleisz János egyetemi tanár,
a BINCISZ elnöke
Hagyomány és civil építkezés
15 éves a BINCISZ

Zenei műsor
fellép a berettyóújfalui városi Zeneiskola művésztanárainak és növendékeinek rézfúvós kvintettje

Együttműködő partnerek
Bihari Népfőiskola, Berettyóújfalu
Biharország Civil Társulás
Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága (Anyanyelvi Konferencia), Budapest
Megyei Népfőiskolai Egyesület Debrecen
Sapientia Varadiensis Alapítvány

Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum