Új elérhetőségünk: sava2014@gmail.hu
2014. január 28., kedd
Kisebbségi
kompetenciák. Az etnokulturális közösségek működési sajátosságainak kutatása
1989 után címmel rendeztek tanácskozást december 5-én Budapesten az MTA
Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének szervezésében. A
rendezvényen Nagyváradot dr. Fleisz János történész a Sapientia Varadiensis
Alapítvány elnöke képviselte.
A kompetencia alatt a kisebbségi közösségek
sajátos szerveződését, működését, készségeit és ezek változását értették. Az
MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatójának, Papp Z. Attilának a megnyitója
után Bárdi Nándor a budapesti Intézet munkatársa összefoglaló előadásában az
utóbbi két évtized legfontosabb társadalomtörténeti folyamatairól beszélt.
Külön kitért a kisebbségtörténeti töréspontokra, amelyek után folyamatos
revitalizáció következett. Megállapította új kisebbségi szótár is kialakulóban
van, de sok az eltérő vélemény. Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc
Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatója arról
tartott előadást, hogy az első világháború után meginduló nyelvi folyamatok
következménye a magyar nyelv visszaszorulása, a felerősödő államnyelvi hatás,
valamint a regionális nyelvi központok fokozatos kialakulása.
Erre adott
nyelvtudományi választ a határtalanítás programja, melynek célja, hogy a magyar
nyelvbe a külhoni magyarok által használt nyelvet is beleértsük, vagyis
egyetemes magyar nyelvről beszéljünk és ne csak a magyarországi magyar
nyelvről. Papp Z. Attila kutató előadásában azt mutatta be, hogyan jelenik meg
a „határon túliság" konstrukciója az 1989 utáni szociológiai kutatásokban
és hogyan értelmezhetők ezeknek a vizsgálatoknak az eredményei a kisebbségi
közösségek szempontjából.
Kiss Tamás a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató
Intézet munkatársa a romániai társadalmi rétegződés rendszerében próbálta
elhelyezni az erdélyi magyar közösséget. Véleménye szerint a kisebbségi
közösség önmagában elemezhető és kimutatható a többség és kisebbség
tekintetében a mindent átható társadalmi asszimetria. A nagy városokban, mint
Kolozsvár vagy Nagyvárad, a magyarok lényegesen le vannak maradva a románoktól
a jövedelmek és az anyagi javak birtoklása tekintetében.
A viták során azt is
felvetették, hogy a társadalmi pozíciók asszimetriája jövőben is mélyülni fog
és a perspektívák sem azonosak, hiszen az EU-ba való belépés után is
természetes maradt, hogy Marosvásárhely lakosságának kb. 50 százalékát kitevő
magyaroknak kötelező tudni románul, de az 50 százalék román lakos esetében fel
sem vetődik, hogy tudnia kellene magyarul.
A konferencia első részében a
miskolci Ilyés Zoltán előadásban a mai magyarországi nemzetiesítést ismertette
a néprajzban, Tátrai Patrik kutató pedig a magyar etnikai földrajz új
eredményeit mutatta be. Az utóbbi két évtized magyar kutatási eredményeit
összegző sikeres kisebbs;gi konferencia előadásai elérhetők a http://www.mtaki.hu/
címen.
2014. január 16., csütörtök
MAGYAR KULTÚRA ÜNNEPE NAGYVÁRADON 2014
A kultúra, nemzeti megmaradásunk és felemelkedésünk záloga
A MAGYAR KULTÚRA ÜNNEPE
a BINCISZ kezdeményezésére XIV.
alakolmmal Nagyváradon
Nagyvárad, 2014. január 21. (kedd)
17.00 óra
Helyszín: Nagyváradi Ady Endre Elméleti
Líceum díszterme
Szilágyi Dezső (Moscovei) utca 1 szám
A jelenlévőket üdvözli:
Dr. Fleisz János
egyetemi tanár, a BINCISZ elnöke
Muraközi István
Berettyóújfalu polgármestere
A Bihar kultúrájáért civil érem
ünnepélyes átadása
Előadás
Dr. Pomogáts Béla
irodalomtörténész (Budapest)
Nemzeti imáink
Közreműködik
Meleg Vilmos
színművész
Zenei műsor
Fellép a Berettyóújfalui Zeneiskola művész-tanárainak
zenekara
Szervezők:
BIHAR MEGYEI ÉS NAGYVÁRADI CIVIL
SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE
(BINCISZ)
NAGYVÁRADI CIVIL KEREKASZTAL
(NCK)
Együttműködő partnerek:
Ady Endre Líceum, Nagyvárad
Bihari Népfőiskola, Berettyóújfalu
Berettyóújfalu város Önkormányzata
Biharország Civil Társulás
Megyei Népfőiskolai Egyesület Debrecen
Sapientia Varadiensis Alapítvány
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)