2015. március 12., csütörtök

Nemesek és keresztes háborúk

Kedd délután a Kanonok soron szokásos havi találkozójukat tartották a partiumi és erdélyi nemeseket tömörítő Nobilitas Egyesület tagjai. Ezúttal Fleisz Judit tanárnő tartott előadást.

Az egybegyűlteket Szabó István ügyvezető elnök köszöntötte, aki később az egyesület férfitagjainak nevében egy-egy szál szegfűt is átadott a hölgyeknek. Ezután Mons. Fodor József vikárius, egyesületi elnök számolt be röviden szentföldi útjáról (egy zarándokcsoporttal utazott Izraelbe), illetve beszélt a keresztútról, kiemelve azt, hogy ennek lényege Krisztus szenvedéseiről való elmélkedés. Ezt követően Széll Katalin titkár olvasta fel Varga Gyuláné Egy könyvről szóló versét, mely első templomi szavalata volt neki.
Fleisz Judit tanárnő a keresztes hadjáratokról tartott előadást, melyeket összességében a középkor egyik legnagyobb hadi vállalkozásának nevezett, és arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a Szentföld, hanem Dél-Franciaország, a Baltikum térsége és az Ibériai-félsziget felé is irányultak. Az okaik közt említette a gazdasági élet fellendülését Nyugat-Európában, a túlnépesedést, a birtokviszonyokat, azt, hogy az egyház bizonyos napokon tiltotta a fegyverviselést, a hűbéri viszonyok megszilárdulását, a városi szegénységet, a parasztság helyzetét, az 1054-ben bekövetkezett egyházszakadást, a muzulmán terjeszkedést, valamint Bizánc és a keleti egyház helyzetét 1071 után.
Többek közt kifejtette: a reformer VII. Gergely pápa a nyugati egyház tekintélyét próbálta megerősíteni a muzulmán kézre került Szentföldön, és ekkor merült fel először a Szent Sír felszabadításának gondolata. Halála után, a 11. század végén, 1095 novemberében Clermontban zajlott egy nagyszabású zsinat tíz napon keresztül, 14 érsek, 225 püspök, 400 apát, és több ezer lovag részvételével, melynek végén II. Orbán pápa felszólította a tömegeket, hogy vegyék fel a kereszt jelét, és induljanak el felszabadítani a Szentföldet a hitetlenek uralma alól. Mindenkinek ígért valamit: a hívőknek lelki üdvösséget és bűnbocsánatot, a lovagoknak dicsőséget, a szenvedőknek boldogságot. Úgy tervezték, hogy 1096-ban Nagyboldogasszony gyülekeznek majd, de nem minden úgy történt, ahogy elképzelték.
Az 1096-1099 közötti első keresztes hadjáratot a szegényekének is nevezik, mivel a Remete Péter és Nincstelen Walter vezette, parasztokból és koldusokból álló sereg végigdúlta az útjába eső országokat. Eredményesebb volt a lovagok 1099-es útja: sikerült bevenniük Antióchiát, és Jeruzsálemet is elfoglalták, bár nem éppen keresztény mivoltukról tettek tanúbizonyságot. Keresztény királyságokat alapítottak a Közel-Keleten- Bouillon Gottfried lovag volt az első jeruzsálemi király-, és akcióinak hozadéka volt a lovagrendek (templomosok, johanniták, teutonok) megalapítása.

Gyerekek hadjárata
A II. keresztes hadjárat (1147-1148) VII. Lajos francia és III. Konrád német király nevéhez fűződik, és nem volt eredményes, el se jutottak a Szentföldre. A harmadikat (1189-1191) VIII. György pápa rendelte el, és részt vett benne Barbarossa Frigyes, Oroszlánszívű Richárd és II. Fülöp Ágost. A negyedik (1202-1204) III. Ince pápa kezdeményezésére indult, az Enrico Dandolo velencei dózse vezette sereg megostromolta a III. Alexiosz által trónbitorolt Konstantinápolyt, és létrejött a Keleti Latin Császárság. Az ötödiket (1217-1221) III. Honoriusz pápa indítványozta, és II. András magyar király, illetve VI. Lipót osztrák főherceg játszottak be főszerepet. A hatodik (1227-1229) II. Frigyes német-római császár nevéhez fűződik, míg a hetedik (1248-1254) és a nyolcadik (1269-1272) IX. Lajos francia királyéhoz. Említést érdemel még, hogy 1212-ben Istenhez megyünk jelszóval ártatlan gyermekeket is keresztes hadjáratba küldtek, de hajójuk elsüllyedt a Mediterrán-tengerben.
A keresztes hadjáratok hatásaiként a törököknek sikerült keresztény államokat megszállniuk, új növények jelentek meg Európában (citrom, rizs, görögdinnye), valamint ide sorolható még a szélkerék megismerése, a fémmegmunkálás, az új szövetek (damaszt, karton), az, hogy megélénkült a kereskedelem, ókori klasszikusokat arab közvetítéssel ismertek meg, a matematikai algebra megismerése, és az életmódbeli változások: tisztálkodási kultúra, előkelő viselkedés átvétele.

Ciucur Losonczi Antonius




2015. március 8., vasárnap

DIÁKVETÉLKEDŐ A TUDÓS VÁRADI PREMONTREI KANONOK ÉLETMŰVÉRŐL

A verseny résztvevői és a felkészítő tanárok emléklapokat vihettek haza.
Március 5-én csütörtök délután dr. Károly József Irenaeus tudós fizikus premontrei kanonokra emlékeztek születésének 161. évfordulója alkalmából, a nagyváradi Ady Endre Elméleti Líceum dísztermében. A versenyt ezúttal is a Várad-hegyfoki Premontrei Kanonokrendi Prépostság és a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) kezdeményezte és az Ady Endre Líceum történelemtanárai szervezték meg.
A megmérettetésre hét, egyenként háromfős csapat vállalkozott az Ady Endre Középiskola, a Mihai Eminescu Országos Kollégium és a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum Iskolacsoport képviseletében. A zsűriben dr. Apáti Tímea, Vincze Zsolt és Fazekas Tibor történelemtanárok foglaltak helyet.
A megjelenteket Fleisz Judit tanárnő, a vetélkedő főszervezője és levezetője köszöntötte, aki emlékeztetett arra, hogy 1999-ben kezdeményezte a Sapientia Varadiensis Alapítvány és az akkor még működő Erdélyi Múzeum Egyesület nagyváradi fiókszervezete a megemlékezéseket, azzal  a céllal, hogy  a fiatalok körében is tudatosítsák a nagyváradi jeles személyiség gazdag munkásságát és életútját. Hangsúlyozta, hogy a verseny mottója Károly Irén egy ismertté vált megállapítása: „A humanizmus emberré, a nemzeti törekvések naggyá a szeretet vallásossá tesz”. Ez a gondolat ma is irányadó kell, legyen a fiatalok számára.
Az idén is a kilencedikes középiskolás diákokat szólították meg, mert ők azok, akik most ismerkednek meg a tudományos- kulturális élettel és vihetik tovább nagy elődeink tiszteletét.
A többfordulós verseny során a fiataloknak többek között villámkérdésekre kellett válaszolniuk, keresztrejtvényt fejtettek, riportot készítettek Károly Irénnel stb. A hangulatos verseny végén Fejes Rudolf Anzelm Várad-hegyfoki prépost-prelátus, O. Praem. apát szólt a diákokhoz, bemutatva Károly József Irén életének és tevékenységének néhány mozzanatát, méltatva a közért tett áldozatos tevékenységét is. Kiemelte a tanulás és a tudás jelentőségét, mert ez egy olyan megszerzett érték, amit senkitől sem lehet elvenni, végül pedig különdíjakkal  jutalmazta a résztvevő csapatokat.
A bensőséges verseny végeredménye a következő: első helyen végzett,  s ezzel a verseny győztese lett a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum csapata, második az Ady Endre Elméleti Líceum IX. E osztályának csapata, harmadik helyen pedig a  Mihai Eminescu Országos Kollégium IX.I osztályának csapata végzett. A nyertesek munkáját könyvekkel jutalmazták. A verseny további résztvevői és a felkészítő tanárok emléklapokat vihettek haza.


Az évenként megrendezett Károly József Irenaeus megemlékezés 2015. március 14-én, szombaton 9 órától folytatódik a nagyváradi Premontrei Templomban, ahol emlékező szentmisére és a tudós premontrei kanonok síremlékének megkoszorúzására kerül majd sor.

További képek >>>